Mit kéne tennem?

Hol is kezdjem .... 17 éves voltam mikor összejöttünk a párommal és már több mint 20 éve vagyunk együtt.Közben született 3 csodás gyerekünk . ( 17 , 15 és 8 évesek ) A házasságunk mindig is csodás volt , szinte mesébe illő . Mindketten elvégeztünk egy egyetemet és megtaláltuk a helyünket az életben egymás mellett természetesen . Sose éreztem azt h valamit elrontottunk volna a kapcsolatunkban . Voltak persze válságok , viták a házasságunk alatt , de mindig sikerült megoldani mindent.

Viszont ami pár hete történt az egyszerűen alapjában rengette meg az életemet. A férjem beismerte nekem , hogy az utóbbi időben van valakije .Egyszerűen föl nem tudom fogni , hogy miért történik mindez . Teljesen összetörtem és kiakadtam , ordítottam a férjemmel , aki nem is próbálta mentegetni magát, de az okot nem tudta megmondani .Javasoltam a párterápiát , de azt mondta h előbb magában kell tisztáznia a dolgokat , aztán összepakolt és elment .

A gyerekeink miatt aggódok a legjobban . Mint az anyjuk kötelességem a legjobb döntést hozni , ami a házasságomat illeti. A középső fiamat viselte meg a legjobban , hogy az apja elment. Nem bírom már nézni , hogy a gyerekeim szenvednek.

A legrosszabb , hogy a férjem családja nem támogat engem. Eddig sem volt jó viszonyom az apósommal , mivel ő mindig engem hibáztatott , hogy elvettem a fia fiatalságát , avval h szültem neki 3 gyereket .

Már lassan egy hete nem tudok semmit a férjemről és a rokonai sem hajlandóak segíteni .

Fogalmam sincs mit kéne tennem ebben a helyzetben . Mindent megteszek a gyerekeim érdekében, de nem tudom mi lesz így a családunkkal.

Azt hiszem képes lennék megbocsájtani a férjemnek , ha ő is akarná . Kötelességemnek érzem azok után , hogy ennyi éven kitartottunk a másik mellett .