Miért nem adnak az ex barátnők egy utolsó esélyt, mitől félnek ha egyszer pedig boldogok vtak együtt, és abba nem gondolnak bele h könnyebb lenne beleszeretni a régibe mint majd egy új társba?

Nem lenne könnyebb beleszeretni a régibe, hiszen csalódtak benne és kiszerettek belőle.

A csalódást pedig nehéz elfelejteni/megbocsátani.

Ha pedig nem csalódtak, csak elmúlt a szerelem, akkor az úgyse lenne tartós.

Én meg nem értem, h miért kell folyton az exet nyaggatni, h kezdjék újra, béküljenek ki, beszéljék meg. Egy kapcsolatra vigyázni kell, óvni kell, és figyelni kell rá. Épp azért, h ne legyen vége, h ne unják meg egymást benne, h mindig legyen benne vmi új...

Ha már egy kapcsolatnak vmiért vége lett, mi a biztosíték arra, h másodjára nem következne be ugyanaz a hiba?

El kell tudni engedni a másikat.

Ha meg valóban összetartoznak, akkor nem kell túl sok emberi erőfeszítés ahhoz, h újra összejöjjenek...

Tényleg úgy érzem néha, h csak én vagyok ennyire racionális...

Így van, az utolsónak van igaza! Egy kapcsolatot ápolni kell, nem akkor észbe kapni, mikor az egyik fél nem bírja tovább. Ez a "könnyebb beleszeretni a régibe" szöveg meg...mármint az lenne a könnyebb megoldás, nem?

Én, ha már eljutok addig, hogy szakítsak, nemhogy utolsó esélyt nem adok az exnek, de látni sem akarom. Azért mindennek van határa.