SEGÍTENÉTEK RAJTAM?

Sajnos nagyon zárkózott vagyok. Eddig az nem is foglalkoztatott ,hogy úgy ment el fiatalságom java,hogy nincs mire emlékeznem .

Nem tudok sztorizni , nincsenek élményeim, nem jártam el éveken keresztül egy hétvégén sem sehova.Randizni sohasem voltam ÍGY NEM VOLT EGY BARÁTNŐM SEM,elfojtottam magamban azt hogy szükségem lehet valakire.

Megtettem mindent , hogy ne legyek szerelmes!!!!

Illetve azt hogy szükségem van kalandokra ,élményekre és bulikra.

Nem éltem egy átlagos fiatal életét.

Mindig találtam magamnak magyarázatot ,hogy nincs szükségem ezekre.Nemegyszer pl. hogy természetem túl nyers , durva vagy táncolni nem tudok , nem vagyok közösségi ember stb. miközben a munkatársaim , cimboráim ezt próbálták cáfolni. A munka után és a fősulin is rendszeresen hívtak szórakozni de mindig találtam magyarázatot amiért nem tartottam velük.

Az évek pedig repültek.

Valami azonban történt velem az utóbbi hetekben .

RÁDÖBBENTEM EZEN MÁR NEM VÁLTOZTATHATOK ÉS MAKACSSÁGBÓL ÓRIÁSIT HIBÁZTAM.Éveket elpazaroltam!!!

Látom őket amint lassan megtalálják magukat. Rálelnek társra és lenyugodnak.

Mit tegyek hogy nekem is jusson valami kicsike jó?

Hogyan oldjam fel zárkózottságomat?

A VÁLASZOKAT VÁRJA EGY 30 ÉV KÖRÜLI LÚZER FFI.