fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Párkapcsolati problémák » Hogy fogadjátok el párotok...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Hogy fogadjátok el párotok gyerekét (ha nem él veletek a gyerek csak hétvégén van ott), féltékenység vagy olyan érzésetek nincs hogy el vagytok hanyagolva ha ott van?

Figyelt kérdés

Én sokszor érzem ugy hogy ha ott a gyerek akkor én háttérbe szorulok mert folyton ő beszél,rá kell figyelni(11 éves),nem lehet mellete beszélgetni mert mindig kitalál valamit hogy az apját hivja,rajta logjon és ha már este van és elvonulnánk(vagyis én szeretnék) akkor is az van hogy miért nem vele néz tv-t az apja vagy hogy ha fürdik is és azt hiszem van pár perc nyugi akkor tuti hogy kiabál az apjának mert éppen akkor jut valami eszébe!

Egyre jobban idegesit,még a gondolat is hogy jön a hétvége és megint ez fog menni.Nekem is van gyerekem ő még kicsi (3,5 éves),de nálunk nem ez van ha velünk van(mert ő is csak hétvégén jön hozzánk az apjával lakik) akkor én mindig ugy csinálom a programot hogy a párom is ott legyen,meg este lerakom aludni és a párommal vagyok (lennék) ha lehet!Értem hogy a gyereknek kell az apja de ez nem mehetne a mi kapcsolatunk rovására normál esetben szerintem a páromnak megf kéne huzni a határt és igenis rám is szánni időt.Hétköznap mindketten dolgozunk este járunk haza napi 1-2 óra amit együtt tölthetünk de persze akkor is van hogy még a szüleihez megy vagy éppen ök jönnek igy még enyi sincs arra amit szeretnék!

Amikor meg megbeszélünk valamit hogy na most ma ne csinálj programot siess haza este együtt tudjunk lenni akkor biztos hogy pont valami(valaki) közbejön és akkor jön hogy de értsd meg,és én nyelek de már nagyon nehéz!Nálatok hogy vannak ezek a dolgok?


2012. febr. 20. 12:31
 1/5 anonim ***** válasza:

Éjszaka a kisgyerek aludjon. Lehet közös programokat szervezni is. Mást nem tudok mondani. Azt nem írhatom, hogy miért vagytok gyerekkel és külön házasságban.

Ezt a pároddal kellene megbeszélni mindenképpen.

Érthető, hogy rosszul esik, hogy veled szinte nincs idő foglalkozni, de ettő nem lesz más a helyzet.

2012. febr. 20. 12:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 A kérdező kommentje:
Szoktunk beszélni róla de az a válasz hogy a gyereke az első és csak utánna jövök én,de persze ezt megértem és ezel én is gy vagyok csak az a nem mindegy hogy ő hogy ossza el a dolgokat és hát szerintem nem jol.Meg a gyereke is olyan hogy nem birja elviselni ha nem vele van foglalkozva hanem neagyisten én dolgozok akkor az én gyerekem is a párommal van és igy a két gyerekel van hétvégén akkor már rosszul van és alig várja hogy én hazaérjek hogy ő az apjával lehessen,az apja meg nem veszi ezt észre vagy nem akarja de ő is ezt hajtopgatja hogy nem vagyok a fiammal mert ha már 3-man vannak vagy négyesben vagyunk akkor az nem együttlét mert akkor nem csak vele foglalkozik de persze ez rám nem igaz ha mi együtt vagyunk az akkor is az ha a gyerekekkel vagy éppen mással vagyunk többesben és ő nem látja azt hogy nem jut rám elég ideje hiába sorolom neki hogy mikor nem volt velem és mit kéne másképpen mindig oda jutunk hogy szerinte másnak még enyi ideje sem jut a párjára és hogy a kicsinek is örülni kell meg hát szerinte külömben is igy jo nincs ezzel baj éppen eleget vagyunk együtt és hát én is legyek megértő!
2012. febr. 20. 13:02
 3/5 A kérdező kommentje:
Ja és hát mindketten elváltunk a gyerekeket mindkét részen a másik szülő neveli hivatalosan,nálunk meg hétvégén vannak mert én a picit nem tudom vinni hozni bölcsibe meg a betegségek miatt othonmaradni vele de a volt férjem meg tudja oldani,náluk meg a nagynak közelebb van a suli és az anyátol egyedül is tud jönni menni a suliba nálunk meg korán kéne kelnie hogy elvigyük!
2012. febr. 20. 13:04
 4/5 AncsiPancsy ***** válasza:
100%

Szia! Nekem nincs gyerekem, a párom viszont elvált és neki van egy 10 éves kisfia! Hetente vagy kéthetente van ott nálunk. A gyerek nagyon szereti az apját (inkább apás, mint anyás) és ha jön hozzánk, akkor folyton apu nyakán lóg és persze ilyenkor nem tudunk együtt lenni. Igazából én választottam olyan párt magamnak, akinek már van gyereke, így el kell ezt fogadnom, hogy néha háttérbe szorulok.

Néha rosszul esik, hogy csak "második" vagyok a párom életében, de hát a gyerek az első és ezt nem vitathatom...

Féltékeny nem vagyok, hiszen a párom gyerekéről van szó, elfogadtam vele együtt, imádja a gyerekét és én is szeretem a kicsit!

2012. febr. 20. 14:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 anonim ***** válasza:
80%
Elég szomorú, hogy ezt féltékenységnek éled meg. Voltam ilyen helyzetben gyerekként, és hidd el, nekik sem könnyű. Csak egy tipp, hogy beszéld meg a pároddal, de soha ne akarj a gyereke helyére lépni, vagy féltékenységből bármit csinálni, mert szerintem el kellene fogadni, hogy neki fontos a gyereke. Egy 11 éves gyerek meg még túl fiatal ahhoz, hogy ne legyen apás.
2012. febr. 20. 16:49
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:

Felnőtt párkapcsolatok főkategória kérdései »
Felnőtt párkapcsolatok - Párkapcsolati problémák kategória kérdései »




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!