A párommal már lassan két éve leszünk együtt, korábban elég sokat veszekedtünk, mostanában is vannak kisebb viták, és tegnap este elmondta, hogy jobb lenne, ha szakítanánk, és megmaradna nekem barátnak. Mit tegyek? :S

De könnyen beszélsz te,hogy jobb lesz minél előbb szakítani. ..De mégis hogyan?Tudod milyen rossz lenne nekem?Lehet túl sem élném!Mivel nekem ő az első férfi az életemben.Én nem tudhatom,hogy van neki valakije,de biztos,hogy nem,ő nem ilyen,én ismerem!Viszont azt tudom,hogy itt a kapcsolatunkkal van baj,sok a hiány,én ezt így fejezném ki!A hiány alatt pedig eléggé komoly,és súlyos dolgokat értek(amik nagyon remélem,hogy rendbe jönnek,ha szeretjük egymást):Szexualitás hiánya,az egymás iránti érzésünk kimutatása,(bár én egy olyan ember vagyok,hogy én kimutatom az érzelmeimet,sokszor még túlságosan is,ő nem annyira). ..,és a kapcsolatunkban rejlő problémák!Igen,én is úgy gondolom a két témával kapcsolatban,hogy még változhat,mint minden az életben. ..Az utolsó mondatodra pedig annyit,hogy így is szenvedek,pláne meg akkor,hogyha szakítanánk!És lehet nem is érné meg,ha szakítanánk,vagy nem tudom.Mert tudom,hogy ő is szeret! :D

Második válaszolónak írom!:Nem,már hogy akarnám hogy megmaradjon barátnak,azzal csak szenvednék!Ha csak ezt tudja felajánlani,akkor nem is értem,hogy miért voltunk együtt 2évig,és miért kezdett kapcsolatba,ezt a kérdést már neki is feltettem!Tudom,hogy "még most"-remélem,hogy még most nincs meg benne az elköteleződés,de még bármi lehet,de ez így eléggé félreérthető,mert lehet soha nem is akarja magát elkötelezni-és ez nagyon nem jó!Nekem így nem jó,inkább türelmes lennék(kivárok),és majd lesz valahogy,(persze,ha meg tudjuk menteni a kapcsolatunkat),és majd hoz az élet azt,amit hoz!Én mostmár bátor leszek,állok elébe! ;S <3 *.*

2.-nak írom:Igen,változhatnak,de könyörgöm!Én nem vagyok párkapcsolati szakértő,de egy alig kétéves kapcsolatban mi változna?És ha változik is valami,ott szerintem az egyik fél soha nem is volt szerelmes,mert a szerelem az nem múlik el egy csettintésre,szerintem még 5-10év múlva se,(persze,ha valaki ápolja a kapcsolatát).Igen,csak félek vele akármiről is beszélgetni,pedig tudom,hogy kellene,de attól félek,hogy sok rosszat fog mondani,és én még mindig szeretem!Igen,csak nem mindegy az sem,hogy milyen válasz,-bár nekem már csak ez jutott:Megtaláltam az igazit,rövid kapcsolat,és szenvedés :( Viszont az utolsó mondatoddal teljesen egyetértek! Szia.

Ahogy olvastam,ez a te történeted nagyon szomorú!Remélem,hogy az én kapcsolatom nem fog így végződni!De én úgy érzem,hogy mi még nagyon sokáig együtt leszünk!!(Y) Ebben egészen biztos vagyok,és nem azért,mert elvakít a szerelem,hanem mert érzem valahol,hogy ez így lesz!!De már minden rendben van a kapcsolatunkkal hála istennek! :) (Y)Amikor kiírtam ezt a kérdést,akkor nem tudom,hogy mi volt a kapcsolatunkkal,de lehet olyan a párom,hogy mikor milyen ingben van :D Amikor válságba került régen a kapcsolatunk,én még akkor is tudtam,hogy szeret,és én is nagyon szeretem őt!És az,hogy ráerőszakolnám magamat,nem hinném,hogy ráerőszakolnám magam,mert ha mellette maradok,akkor legalább éreztetem vele,hogy mennyire szeretem,nincs egyedül,és ő a legszebb és legjobb dolog ami valaha is velem történt az életben!!!És ő nem egy megcsalós fajta,na meg én sem!!Így lezárva a témát hála Istennek nem akad senki,és remélem,hogy soha nem is fog,mert ugye nem is akarom,csak a drágámat,és nagyon jól meg akarok vele lenni ha kell,örökre!!!Szia.