Van értelme úgy együtt lenni valakivel, hogy nem vagy szerelmes és tudod, hogy nem ő az igazi és nem mellette fogsz megöregedni?

Tömör válasz: ennek semmi értelme.

Kifejtett válasz: ahogy kiveszem, nem tizenévesek és nem is a 20-as éveinek elején járók "szerelmi" életéről van szó. A pasi gyereket akar, családi házat stb., tipikus amerikai álom. Tehát felnőttként is kell gondolkodnod Neked is. Ha Te boldog vagy így, vagy bármilyen örömöt okoz ez a kapcsolat jelenleg, egyetlen dolgot tehetsz: kommunikálsz. De ahogy írod a válaszát, és azt, hogy ebbe hogy beletörődsz, is azt mutatja, hogy még nem megfelelő köztetek a kommunikáció vagy már az sem. Ő gyerekről beszél, Te egy másik életről, csak egyet nem tesztek: felnőttek módjára nem beszélgettek. Más felől ez még egy "se veled, se nélküled kapcsolatnak" sem jó, mert még abban is ott van a megőrülés a másikért. Te nemcsak nem őrülsz meg érte, tudod, hogy másra vágysz. Szóval meg kéne beszéljétek, folyhat-e bizonyos keretek között a kapcsolat, amíg mindkettőtöknek jó. A lényeg: sokszor "nem is az a lényeg", hogy szeretek valakit vagy sem. Hanem hogy, mit akarok kezdeni az életemmel, és ebben el tudom-e társként képzelni a jelenlegi férfit? Tudok-e élni vele? Tudom-e építeni a saját és a kettőnk közös életét? Próbálj meg ezekre a kérdésekre is választ találni, és eszerint cselekedni.

Attól függ ki a fontosabb neked. Te magad és a pillanatnyi helyzeted és az orgazmusaid száma vagy az ő (gyanúm szerint ő a lány) esetleges boldogsága a további években. Ha te vagy az első, akkor hagyd így és élvezd a helyzetet s nem fog gondot okozni a tükörbe tekintés évek múlva sem. Mert olyan vagy akit ez nem zavar.

Ha viszont ő a fontos, akkor most kellene útjára bocsátani.

Ha már abban a korban vagytok, hogy családalapításra gondol az egyik fél, akkor nincs értelme.

Az, hogy nem vagy szerelmes még nem lenne akadály, de az, hogy nem közösek a céljaitok, az álmaitok, így már tényleg nincs értelme együtt maradnotok.