Mitől függ, hogy kibe leszünk szerelmesek? Miért keresi mindenki a szerelmet egy kapcsolatban? Ha nem vagyok szerelmes nincs is értelme? Menjek addig míg nem találok egy olyat akibe beleszeretek?

1-es: A szerelem nem mindenkinél ugyanolyan. Nem mindenki lángol az első pillanattól... De nem vitázom veled a te életedet te éled, s akkor az úgy jó.

Kérdező: nem tudom hány éves vagy, nem tudom férfi vagy-e vagy nő. S azt sem tudom, hogy esetleg hány csalódáson vagy túl. De ezektől függetlenül azt mondom, hogy amíg nem teljes a világ neked. Amíg nem érzed magad jól a saját bőrödben, amíg nincsenek meg a céljaid amiért úgy is egyedül kell hajtanod, addig nagyon nehéz társat találni. Azért mert senki nem támasz akar lenni hanem egyenrangú társ. Amíg keseregsz olyanok fognak megtalálni akik ideig-óráig kihúzzák melletted s lépnek. A nő vagy akkor meg érezni fogod, hogy csak szexre kellettél. A férfi vagy akkor pedig minden ilyen nőt számító qrvának fogsz tartani, aki csak addig volt veled amíg nem talált egy jobbat.

Szóval szedd először össze magad utána keress párt. Nagyobb sikered lesz.

Ez egy olyan kérdés, amiben nem fog egyetértés születni, mindenki maga érzi. Nekem szükségem van a szerelemre egy kapcsolatban. Bár én nem is tudnék olyan emberbe beleszeretni, akit nem érzek értékesnek, nekem nagyon fontos a lelki vonatkozás, ezért csak abba tudok beleszeretni, akit valamennyire már megismertem emberileg is.

De csak és kizárólag azért sem szeretek bele valakibe, mert értékes ember. Nagyon sok értékes embert ismerek, szép is lenne, ha mindegyikbe beleszeretnék.

Ez attól függ, hogy mit tekint az ember szerelemnek. Én például csak kamaszkoromban éltem meg azt a tipikus - közhelyes - jelenséget, hogy vibrál a levegő, "pillangók" vannak a gyomromban, el vagyok vakulva, meg ilyenek, tudjátok. :-)

Számomra azt jelenti a szerelem, hogy van valaki, akivel lelkileg (intellektuálisan, érzelmileg) és testileg (csók, szex, ölelés, simogatás) is boldoggá tesszük egymást, bízunk a másikban, és egyszerűen nem tartunk igényt másra (nőre vagy férfire). Ennek kialakulásához sok tartalmas beszélgetés és idő szükséges, szóval megértem, ha valakinek ez túlbonyolított, vagy túlságosan racionális, de szerintem mindenki kicsit - vagy épp nem kicsit (?) - másképp éli meg a szerelmet, vagy mást tart fontosnak egy párkapcsolatban. Ezt tiszteletben kell tartani.

Szóval kérdező, ezt neked kell érezned. Neked kell érezned, hogy mikor vagy szerelmes, neked kell érezned, hogy egyáltalán szükséged van-e erre az érzésre ahhoz, hogy boldog légy valakivel. Szerintem nincs "jó" vagy "rossz" döntés.