Szerintetek érdemes olyannal járni, aki iránt egyáltalán nem táplálunk gyengéd érzelmeket?

énis így voltam 18 évesen

jobb híján összejöttem olyannal, akibe belezúgtam, de ő nem szeretett viszont

hát mondanom se kell, sz@r vége lett

azóta szeretni se tudok senkit, próbálkoztam sokakkal járni csak úgy, hogy nem éreztem semmit, nem volt jó.

egy pasival ilyen lelki szemetes lettünk egymásnak, egy másikkal lefeküdtem és néha összejárunk de csak a szex volt jó

szóval eltelt 5 év és még mindig azt mondom, én csak olyannal tudnék együtt lenni akivel van szerelem és kölcsönös!

valakinek, elég sokaknak megy ez a "mindegy ki csak legyen valaki" -dolog, de van 1-2 ember (mondjuk én) akinél ez nem működik.

Nincs értelme úgy együtt lenni valakivel, hogy nem vagy belé szerelmes. Úgy meg pláne, hogy még csak nem is vonz és nem is értékeled emberileg, bár nem tudom, hogy pontosan hogy érted azt, hogy "semmit nem érzek iránta".

Nem értek egyet azzal a válaszolóval, aki szerint ez jobb, mint az egyedüllét. Egy párkapcsolat arról szól, hogy az életed elfelezed, és az egyik felét nekiadod a másiknak. Tehát bizonyos szempontból egy áldozat. Kevesebb szabadság, több felelősség. Ez a dolog akkor működik, ha az illető olyan személy, aki kárpótol mindezekért. Aki mellett érzésből, szenvedélyből vagy, nem csak azért, hogy ne légy egyedül.

Egyébként is, amíg nem találsz valakit, akit szeretsz, addig valójában mindig egyedül leszel.