Mit tegyek, mit tehetek ebben a helyzetben?

8 hónapja vagyunk együtt a párommal (én 27, ő 35), és időnként előjön ugyanaz a probléma, amivel egyszerűen nem tudok mit kezdeni, de a legrosszabb, hogy ő sem, pedig (szerintem) igazából neki kellene. Azt mondja, szeret, és érzem és tudom is, mégsem nagyon töri magát, hogy találkozzon velem. Minden nap beszélünk telefonon, de mostanában csak hétvégente találkozunk. Én hétköznap, munka után is szeretnék vele lenni, beülni valahova vagy csak sétálni, összebújni, de soha nem ér rá vagy nincs kedve, mert fáradt és inkább hazamegy. Nálunk sem szívesen van, mert igazából sehol sincs szívesen, csak a saját lakásában, és akárhol vagyunk, néhány óra után érzem, hogy legszívesebben már menne haza, a saját kis otthonába. Kicsit olyan, mintha nem is kellenék neki, ugyanakkor sokszor épp az ellenkezőjét mondja és teszi, és tervezi velem a közös jövőt. Beszéltem már vele erről, és azt mondta, ő is érzi, hogy valami nem úgy működik benne, ahogy kellene, és zavarja is, amiért nem lángol irántam úgy, ahogy az ennyi idő után „elvárható” lenne, de nem tudja, mi és miért nem működik, nem tudja, mi az oka a viselkedésének. Én meg ezzel most mit kezdjek? Mit tegyek, mit tehetek ebben a helyzetben?