Múltból és egyedül töltött évekből megszokott program/életvitel erőltetése párkapcsolatban. Vajon van esély a változásra?

Kapcsolatunk 3. évét kezdjük lassan, de a kapcsolatot megelőző éveiben megszokott életvitelét szeretné a kapcsolatban is erőltetni, amit nevezzünk lóversenynek.

A párom szereti a lovakat, meg a lóverseny nyüzsgését, ezért elkezdett hivatalos szervként működni ezeken a rendezvényeken (bíró, versenyiroda, stb..), amivel alapjaiban véve nem is lenne baj, ha sikerülne kompromisszumot kötnünk.

A probléma abból adódik, hogy emellett mindkettőnknek van fő munkahelye, ami lényegében a teljesen felemészti a hétköznapokat és ezt tetézendő hétvégén jönnek a lóversenyek, amik mondjuk reggel 6-os indulással és este 8-9 órás hazaérkezéssel járnak, nem is szólva a másnapi fáradtságról, tehát a hétvégét is teljesen elviszik.

A lovasversenyek időtartama 1-5 napig terjed és éves szinten kb. 30 nap. Unalmamban kiszámoltam, hogy ez kb. 400 munkaórát jelent, ami azért barátok közt is 2,5 hónap egy 8 órás munkahelyen.

Ez nagyon zavar és sokszor vitázunk, hogy próbálja mérsékelni, ne vállaljon el mindent, találjunk középutat, de persze hajthatatlan és csak annyit mond rá, hogy mit zavar az hogy ő nincs itthon, amúgy is ha akarok menjek én is.

Egy évig el is jártam, de amíg ő a zsűriben ül, nem túl nagy élmény 14 órán át egy padon dekkolni, szóval ez kicsit a magánnyugdíjak államosítására hajaz, amikor is vagy odaadod vagy elvesszük de a vége ugyanaz lesz.

Kiváncsi lennék a véleményetekre, önzés az a részemről, ha ennek az életmódnak a mérséklését kérem, vagy részéről önző a hozzáállás, hogy nincs tekintettel a másikra, aki abszolút nem érdekelt és nem tud részt venni ebben a témában, mégis ráerőlteti.

Nyilván amíg egyedül volt ez az életvitel simán belefért, hisz se kutyája se macskája, de akkor nem kell párkapcsolat, hanem építgesse a karrierjét egyedül, vagy olyan emberrel aki szintén a lovas világban utazik és úgyis mindkettő jelen van a versenyeken.