Mit kéne tennem ezek után?

Kb. fél éve történt, de mai napig bennem van a tüske. Párom elkezdett mesélni az első nagy szerelméről, akivel együtt is élt 2 évig, aki egy nagyon szegény családból származott, és ő vett neki rendes ruhákat, mert rongyokban járt, jó életet biztosított neki, mégis a lány megcsalta őt, ráadásul a párom lakásában. Láttam rajta, hogy még ma is fájdalmas neki ez az akkori megaláztatás, csalódás. Azt válaszoltam neki, hogy nem az ő hibája, ettől ő nem rosszabb másnál, mert megcsalták, és vannak ilyen hálátlan ri...cok, akik a pénzre buknak, aztán nem becsülik meg amit kapnak.

A reakció viszont az volt, hogy szinte rám támadott, hogy nem volt r..c, mert még szűz volt, mikor összejöttek, és vegyem tudomásul, hogy nagyon sok pasi szerelmes volt a csajba. Néztem rá bambán, és mondtam, hogy: "de hát most mondtad, hogy a saját ágyadban csalt meg mással". Úgy nézett rám, mintha haragudna. Inkább elmentem. De mai napig bennem van a tüske. Szerintem semmi rosszat nem mondtam, inkább vigasztalni próbáltam, és jogtalannak érzem, hogy felemelte rám a hangját, és szembe szállt velem amiatt a senkiházi miatt. Mondtam neki, ha fáj az igazság, akkor meg ne panaszkodjon nekem, én nem fogok álszenteskedni. Ez a véleményem az ilyen nőkről és pont. Nem tudom mire vélni a dolgot a mai napig, és olykor még mindig haragot érzek. Hiába kedves, bújik, aranyos, mikor eszembe jut a dolog, úgy érzem, hogy ezzel is becsap, hogy nem valódi érzések. Valami "eltört" bennem. Megbeszélni nem akarja, hallani sem akar a dologról. Mit tegyek?