Minden férfi ilyen vagy csak ő?

A barátommal majdnem 3 hónapja vagyunk együtt. Egy hete volt először, h hozzábújtam és elkezdtem neki azokról a dolgokról beszélni amikről mással nem. Tehát személyes, lelki, családi gondokról. Nem azt mondom h rázúdítottam mindent csak próbáltam vigaszt találni nála, komolyabb dolgokról beszélni vele. Igazából eddig ha valami baj volt, például elestem ő csak nevetett. Ezt meg is értem, de amikor látta rajtam, hogy fáj, vagy nem volt épp kellemes akkor is folytatta. Most amikor beszélgettem vele akkor is csak olyan válaszokat adott, h "aha", "ja", "igen". Én rákérdeztem miért csak ennyi a válasza, amire ő azt mondta, h "Nem tehetek róla, nem tudom átérezni" Én megértem még ha nem is tudja átérezni, mert teljesen mások a családi körülményei, de azért azt elvártam volna, h némi érdeklődést mutasson az érzelmeim felé... Ettől függve szeretem, és úgy érzem ő is engem. A kapcsolatunk ezen kívül tökéletes, viszont ez nagyon rosszul esett és nehezen lépek túl rajta az biztos. Pedig próbálok. Vagy velem van a baj?