Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ilyen hogy történhetett meg?
Megismertem egy lányt, aki már az elejétől kezdve nagyon tetszett nekem, de mivel volt párja, tiszteletben tartottam és nem "nyomultam". Összebarátkoztunk, ezért felvetődött hogy találkozunk. Mivel okos, értelmes lány benyomását keltette, azt gondoltam persze miért ne, jó dolog új barátokat szerezni. Nagyon jól elvoltunk, sokat nevettünk, hazament és azt gondoltam rendben majd valamikor beszélünk. Pár napra rá írta, hogy nem érdekli hogy van barátja, én nagyon tetszem neki (hitetlenkedve fogadtam hozzáteszem) és próbáljuk meg. Féltem, mert úgy nem akartam belemenni hogy barátja van, ezért arra kértem hogy a lehető legrövidebb időn belül zárja le a kapcsolatukat. Megígérte, és úgy jó 3 héttel a megismerkedésünk után meg is tette. Ez volt múlt hét csütörtökön. Nagyon boldog voltam! Erre derült égből villámcsapásként ért a dolog, hogy szombaton tulajdonképpen sms-ben közölte velem, hogy meggondolta magát.
Most komolyan, sok meredek sztorit hallottam már, de ez mi. Ilyet hogy lehet. És én meg most kb 3 napja azt sem tudom hogy mi van, mintha fejbe vágtak volna. Pedig pénteken annyira rendben lévőnek tűnt minden, közös program csókok stb.
Csak tényleg a véleményeteket had kérjem mert teljesen kész vagyok.
21/f
válasza:Köszi, sok mindent tenni amúgy sem tudok, most épp azon fáradozik hogy a srác visszavegye. Röhej, 4 napja dobta ki.
Nem gondoltam volna hogy ez tényleg ennyire rossz...
válasza:Kedves Kérdező!
Nem olvastam el az összes választ, tehát bocsi, ha már valaki tanácsolt valami hasonlót.
Figyelj, elhiszem, hogy rossz érzés, hogy valaki akiben Te megbíztál, átejtett, de 21 éves vagy, előtted az élet, fiatal vagy, meg minden jóság. Tudom, hogy szeretted, és, hogy a következő sorom, egy orbitális közhely lesz, de majd jön másik, idővel kihevered. :)
A másik amit szeretnék, hogy nincsen olyan, hogy valaki CSAK győztes, valaki meg CSAK vesztes. Hidd el, hogy találni fogsz olyan lányt aki értékelni fogja a kedvességed, odafigyelésed. Az nem megoldás, ha Te változtatsz. :)
válasza:Szegenykem :'(
Ez nagyon rossz de a "tisztelet a kivetelnek"-et par helyre betehettetek volna...en pl.normalis vagyok:P :) vannak normalisak es nem csak ez a fajta,jo fejnek tunsz:D remelem radtalal az igaz szerelem:)
válasza:Az a helyzet, hogy logikailag levezetni valaki döntéseit, aki teljesen a pillanatnyi érzései alapján cselekszik nem fog összejönni. Bele kell gondolni abba, hogy ő min ment keresztül (nem védeni fogom, csak kicsit nagyobb megértést akarok teremteni). Ő szakít a barátjával, akit ismer, aki mellett biztonságban is érzi magát emiatt, és aki érzelmileg stabilitást is adott neki addig, hogy egy viszonylag ismeretlen sráccal legyen együtt, aki jó benyomást tett rá, tetszett neki.
Annyi történt, hogy azt érezte, valamit elveszített és ez az érzés erősebb volt benne, mint a kalandvágy, ami lehet, hogy azért jött létre, mert a meglévő kapcsolata unalmas kezdett lenni a számára. De nem számított azzal, hogy ezzel együtt ő el fog veszíteni valakit (fejben talán, de érzelmileg nem. Van egy eléggé elkülöníthető nagyon rossz érzés, ami ezzel együtt jár, ami a hirtelen magány), ő csak a kalandra gondolt. És utána már csak az érzései után ment, és itt a veszteség és hiány érzete erősebb volt, mint az, hogy beléd zúgott.
Érzelmileg nem látja át még a dolgokat, nem tudatos ezzel kapcsolatban. Nyilván fájdalmat okozott neked, és nem helyes, amit tett, de azt hiszem értem, hogy mi ment benne végbe.
Logikailag átgondolva, és amíg nem éled át, sokminden könnyű és logikus, csak ilyenkor nem számítod bele az érzelmeket, és azért azok elég súlyosak tudnak lenni.
Remélem, ez valamennyire választ és megértést tud adni, na meg egy kis koncentrációt is a vizsgáidra.
Sajnálom.
Nagyon köszönöm azoknak akik még írtak!
Utolsó! Elgondolkodtattál és valahol igazad is van belátom.
De tudod nagyon nagyon sokszor mondtam neki hogy gondolja át jól és úgy cselekedjen hogy 100%-ig biztos legyen a dolgában. Nézd én nem fényezem magam, nem érzem szükségét, de a másik srác megcsalta, nem hiszem hogy nagyobb érzelmi biztonságban érezhette és most már érezheti újra magát mellette mint egy olyan srác mellett, akit bár nem olyan régóta ismer, de mindig ott volt ha kellett. Nem egyszer mondta család vagy barát hogy elképesztő miket csinálok érte.
Amikor velem volt minden percben éreztettem vele hogy mennyire szeretem. És a legfájóbb hogy amikor utoljára együtt voltunk azt mondtam neki, hogy ha bármi olyat van hogy megingott volna az amit érez, vagy elbizonytalanodott, ne tartsa magába szóljon és megbeszéljük. A válasz: Jól van oké de ilyenektől ne tarts, szeretlek... Bármennyire is próbálom megérteni az ő oldalát, ordítóan fáj hogy ezt tette velem.
Most ő el van a barátjával mert azt hiszem újra összejöttek, megírta hogy el akar felejteni soha többet nem akar még látni se. Én meg egyedül döglődök... Bocsánat, de valahogy nem tudok még azzal is foglalkozni hogy ő min megy át, mert én maradtam egyedül.. Pedig én még mindig szeretem, ennek ellenére is...
válasza:Jobbat érdemelsz, és lehet, hogy az ő elfogadási szintje a másik srác, úgy gondolja, hogy azt érdemli, akár tudatosult ez benne akár nem.
Tudod bánhatsz valakivel fantasztikusan, és benne meg bűntudat ébred, mert tudja, hogy nem érdemli meg.
Te is jobbat érdemelsz (mégha nem is akarsz most erről hallani). Sajnálom, hogy így esett. Nem az volt a célom, hogy együttérzést keltsek iránta, csak tudom, hogy néha a válaszok hiánya őröl fel, hogy vajon miért csinálta a másik.
Az érzéseid idővel enyhülni fognak, ahogy élned kell az életed, próbálj meg ebből a rossz tapasztalatból valami jót csinálni. Ő nem érdemli meg azt, hogy nagyon sok időt keserűséggel tölts miatta. Fordítsd a negatív energiát valamire, ami konstruktív (sport düh vagy keserűség levezetésére pl.)
Ne mond hogy sajnálod, jó és elgondolkodtató volt amit írtál. És tényleg igazad van valahol.
A legnagyobb bajom az, hogy sms-ben tette meg mindezt velem. Ha amikor azt kérdeztem tőle hogy minden rendben van e, belenéz a szemembe és azt mondja, sajnálom de a szívemnek nem tudok parancsolni, mégsem téged választalak hanem a másik srácot, fájó szívvel de tudomásul vettem volna, és megköszöntem volna neki hogy ezt ilyen egyenes módon közölte. De így most azt sem tudom miért is történt a dolog, semmiféle magyarázatot nem kaptam :( És ez igen, felőröl... Komolyan amikor együtt voltunk sokszor elmondtam neki hogy szeretem és köszönöm hogy engem választott, elmondtam neki hogy elképesztően sokat jelent Ő nekem.
Fel fogok állni, megyek tovább, de lassan sok lesz már az ilyen keserű dolgokból... Próbálom elterelni a gondolataimat, de egyszerűen nem megy, még legalábbis nem..
válasza:Gyáva volt, és nem rád gondolt, hanem magára, és félt, meg nem akart megbántani, legalábbis nem akarta látni, ahogyan megbánt téged. Ennyit a jelleméről. Még van hova fejlődnie.
Kitartás. Ez így normális, ha így érzed egy ideig. Itt most csak össze kell szorítanod a fogadat és kitartanod egy darabig.
Köszönöm a biztatást, őszintén ! Idővel jobb lesz talán, de sajnos nem ez az első eset hogy pofára estem, igaz nem teljesen így, de a végeredmény ugyanaz, egyedül maradtam...
Remény, remény, reménytelenség... Nem tudom hogy fogok így bárkiben is megbízni, pedig úgy érzem ebből az egészből csak egy valóban engem szeretni tudó, kedves lány húzhat ki, ha már begyógyulnak kicsit a sebek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!