Jól tettem, hogy kidobtam?

Barátnőmmel egy ideje Pesten éltünk az én lakásomban. A történet előzménye, hogy mindketten ugyanabból a vidéki kisvárosból jöttünk fel (én előbb),ott ismerkedtünk meg, szüleink ott élnek. Miután összejöttünk keresett Pesten munkát és felköltözött hozzám. Egy ideig minden rendben volt, jól elvoltunk, aztán neki rögeszméjévé vált, hogy nekem van valakim, akivel megcsalom. Konkrétan a kolléganőmre gyanakodott,mert jó a kapcsolatunk és ez nála már "gyanús jel". Veszekedések és ami ilyenkor szokásos...

Talán a bosszúvágy, talán nem, mégis ő csalt meg engem később. Egyszeri vagy többszöri, azt biztosra nem tudom,de érdekes, hogy a szakítás után önként összeszedte a cuccait,mondván lesz hova mennie.

Na ja, kb 1 hét múlva becsöngetett hozzám, hogy folytassuk újból , és igazából nem is a férfinél volt,hanem szobát vett ki,a munkája is ideköti, működhet még kettőnk között stb..

Én meg ebbe nem mentem bele, mondtam neki nem érdekel mit csinál, hogyan oldja meg a baját, hogyan fog dolgozni, hol fog élni,maximum visszaköltözik szüleihez és keres más munkát, de ez már nem az én bajom, szóval nem hatott meg. De hogy én ezt nem tehetem meg vele, pár napot legalább engedjek neki, sőt szerinte még jogilag is követelheti ezt tőlem,mert élettársak voltunk. (ennek viszont utánajártam, egy ismerősöm szerint egyébként sem követelhet semmit,mert az én lakásom, másrészt önként távozott a lakásból,a korábbi döntésével meg nem mehet szembe)