Van itt olyan, aki gondolt már öngyilkosságra szerelmi bánat miatt?

Én már sokat gondolkodtam az öngyilkosságon.:) Nem konkrétan szerelmi bánat miatt, de valami olyasmi.

Velem az a helyzet, hogy mindig hosszútávú kapcsolatot akartam, mindig sok időt hagytam a "járás" előtt, hogy bőven legyen időm kiismerni a lányt. Ki is ismertem, emiatt sosem kerültem olyan kapcsolatba, amit megbántam volna. Viszont egyikbe sem tudok beleszeretni. Nem baj, nekem ez nem is hiányzik.

Annak ellenére, hogy tényleg mindig mindent beleadtam, sosem külsőségek alapján választottam, valahogy egyik kapcsolatom sem tartott tovább egy évnél, mert minden lány "élni akart", mivel 22 év alattiak. Én is 22 éves vagyok. Utólag mindig rá kellett jönnöm, hogy rosszul választottam. Annak ellenére, hogy tényleg rengeteg időt adtam magunknak arra, hogy megismerjük a másikat, hogy véletlenül se érjen a másikkal kapcsolatban váratlan csalódás.

Aztán végül mindig továbbléptek a lányok, hogy ők már nem szerelmesek és nekik az kell.

Persze ezt megértem, csak elkeserít, hogy hiába keresek egy hosszú, életreszóló kapcsolatot, sosem sikerül, egy évnél valahogy mindnek vége szakad. Bántó dolog.

Emiatt, hogy úgy érzem már nem tudnék nőben megbízni ilyen téren, sokszor eszembe jutott az öngyilkosság. Persze ezen folyton csak elmélázok, nem hiszem, hogy bármikor is megtenném, mert volt lehetőségem megtapasztalni, hogy mennyi szép és jó dolog van az életben párkapcsolat nélkül is. Rengeteget járok a természetben, satöbbi-satöbbi és néha megélek olyan pillanatokat, amik tudatosítják bennem, hogy "Igen! Ez jó!".

Ettől függetlenül nagyon szomorú vagyok sokszor, hogy a velem egykorú lányok korántsem képesek komolyan venni egy kapcsolatot, hiába értelmiségiek, vagy nem azok. Arra még várnom kell vagy hat évet, hogy ilyen lányt találjak. Persze, lehet az is, hogy rosszul szűrök, de ez fura, mert egyébként társasági ember vagyok, emiatt jó emberismerő is.

Hát, így ennyi. Ja, utoljára szerelmes négy éve voltam, távkapcsolat volt, úgy is maradt abba, hogy nem találkoztunk személyesen, hogy lezárjuk. Lehet, hogy ez a lezárás hiánya miatt nem tudok azóta másba beleszeretni.. nem tudom.:)

22f

Egyébként most három napig össze vagyok zárva két nagy kutyával, unatkoznék, szóval ha van kedved beszélgetni, írj egy privát üzenetet, én szívesen átdumálnám ezeket a dolgokat valakivel.

22f

Igen, én sokat gondolok rá, nem segít semmi, egyre kevésbé érdekel a világ meg ilyesmi. Azt hittem, egyre jobb lesz, de egyre rosszabb. Bár bennem az is munkál, hogy miért éljünk szerelem nélkül:) már ennyi idősen nincs esélyem többé, szóval elég demotiváló. ha előttem állna egy élet, akkor nem lennék ilyen szomorú.

nem tudom, mikor fogok úgy dönteni, hogy megteszem, de azért napi szinten többször eszembe jut.

nem akarsz pszichológushoz menni esetleg?:)

27L