A párom barátai kikészítőek! Tudnál segíteni?

Nem igazán értem a problémádat kedves kérdező. Az én baráti társaságom is hasonló kaliberű emberekből áll, mint akiket leírtál. Egy ilyen baráti összejövetel nálunk hatalmas beszélgetésekből szokott állni, feltételezem ők sem csak ülnek és néznek ki a fejükből, hanem dumálnak. Egy beszélgetésbe pedig egy felnőtt embernek illene tudni bekapcsolódni. Szerintem te mélyen belül lenézed ezeket az embereket, mert nem a manapság divatos, bulizunk őrjöngünk, dolce vita stb. mentalitás szerint élnek, és ők ezt érzik. Nagy eséllyel be is skatulyáztak partycicának ezért az ellenséges hangulat. Neked kellene nyitnod feléjük megpróbálni megismerni őket, rájönni, hogy az introvertáltság nem bűn...

Az pedig, hogy nem mész kirándulni HATALMAS hiba. Egyrészt, mert kirándulni jó, még akkor is, ha nem szólsz senkihez, hiszen kint vagy a természetben egy szép helyen, és élvezheted a tájat. Másrészt pont egy ilyen kirándulás lenne a te nagy esélyed, hogy közelebb kerülj a barátaihoz, de te ezt a lehetőséget nem használod ki. Ez viszont nagyon rossz pont lesz a szemükben, hiszen te leszel a kényes kislány, akinek büdös az erdő, és derogál a túra. A barátodat pedig kérd meg, hogy segítsen beilleszkedni.

Hadd ne szeresse már a kérdező az erdőt és a túrázást...városi gyerek vagyok én is, és nem szeretek túrázni, erdőbe max piknikezni mennék.

Mindenki más. A kérdező is nem véletlen érzi magát rosszul. Mondjuk az íjászkodás, vívás engem nagyon érdekelne, de ha nem szólnának hozzám még akkor sem, ha én érdeklődöm, azt igencsak zokon venném.

A kérdező párja is bumburnyák, ha én tudom, hogy ennyire suttyó barátaim vannak, de én ettől függetlenül szívesen töltök velük időt, akkor a barátnőmet nem viszem közéjük.

"Hadd ne szeresse már a kérdező az erdőt és a túrázást...városi gyerek vagyok én is, és nem szeretek túrázni, erdőbe max piknikezni mennék."

Nem kötelező szeretni. De azok számára akik szeretik a természetet ez a mentalitás baromira unszimpatikus. Én úgy vagyok vele, hogy a kényes városi libákat meghagyom, a piperkőc városi suttyóknak, én pedig maradok a belevaló nőknél.

"(akinek kicsit nehezebb dolga is van, mert nem bőbeszédű)"

Tehát ha jól értem ülsz, mint hal a fűben, nem veszel részt a beszélgetésben és elvárod, hogy szórakoztassanak.

Igenis, ha ők sztoriznak, te is mesélhetsz, valami vicces, vagy érdekesebb sztorit ami, veled esett meg. Ha nem oltári bunkók, akkor meg fogják hallgatni.

"Én úgy vagyok vele, hogy a kényes városi libákat meghagyom, a piperkőc városi suttyóknak, én pedig maradok a belevaló nőknél."

Ha ők is így gondolkodnak, mint te, akkor elhiszem, hogy nem érzi magát jól a kérdező.

Miért lenne attól valaki suttyó, hogy városban él?

Miért lenne valaki attól kevésbé belevaló, hogy nem szeret túrázni, a természetben lenni?

Ha tehát mi találkozunk, és mondjuk két órája már beszélgetünk, jó fejnek tartjuk a másikat, majd kiderül, hogy én nem szeretem annyira a természetben tölteni az időmet, akkor te automatikusan hátat fordítasz nekem, és minden addigi tapasztalatodat felülírva elkönyvelsz suttyónak? Az szép :D

jaj hogy birom az ilyet, hogy aki bulizni szeret, az suttyó, aki meg túrázni az az ideális... ugyan már..

kérdező, én megértelek de megoldást csk azt tudok adni, amit már kissé visszább leírtam..