Mit kezdjek a barátom felfogásával?

A barátomnak vennie kell fel diákhitelt, ezért beakart utazni a városba, ahol együtt tanulunk (50km). Az én szüleim amúgy is ellenzik egy kicsit a kapcsolatunkat, mert a szüleim szerint lusta, kerüli a munkát, viszont én sok mindent elintéztem neki, amit ő fordítva nem tett volna meg értem. Ezt én is belátom, de megkért, utazzak fel én is a városba és segítsek neki. Első körben utánanéztem a diákhitelnek, mert ő csak kérdésekkel állt elő, majd lehurrogott, hogy én mennyire ..... és ..... vagyok, mert én mást találtam, mint amit elmondtak neki a telefonba. Ráadásul az egyik barátnőm is segített neki, de őt is lehurrogta, hogy mennyire béna. Egyikőnk sem vett még fel ilyen hitelt, honnan tudjam a menetét? Megmondtam neki, hogy én nem megyek vele a városba, menjen egyedül. És azt is elmondtam neki, hogy anyuéknak hazudtam, mert mást mondtam nekik, hogy dolgom van, hogy eltudjak tűnni, amíg én segítek neki, mert ők nem nézik jó szemmel, ha még pénzt is "pocsékolok" rá. Erre ő berágott, hogy fordított esetben ő ezt megtenné értem. Nem képes elvinni a sarki cukrászdába sem, mert lusta, miért utazna fel 1-2 órára miattam 2órás úttal majd vissza? Ráadásul múltkor nagyon összevesztünk és mondta, hogy majd hoz nekem egy csokor virágot, ha eljut odáig, mert nem szeretné, hogy az anyukája megtudja, hogy hozni akar nekem békülő szándékként, mert azzal meg rám "pocsékolná" a pénzt a szülei szerint, na ez kb. 1 éve történt! Én hajlandó vagyok kikerülni a szüleimet és ezért kapok a fejemre, hogy ők milyenek, holott a szülei is sajnálják ezt tőlem? Én nem cirkuszolok ezért, mert gondoltam megoldjuk mi a dolgokat nélkülük, kényelmesen, de most ő berágott, holott mindkét szülői páros sajnálja a pénzt a másikra!