Per pillanat egy távkapcsolatban vagyok. A fiú tőlem legalább 500km-re lakik. Az baj?

Barátnőm Olaszországból van, több mint 1600 km van közöttünk, de jól működik a kapcsolat, ami azt illeti jobban mint bármely más normális kapcsolatom előtte. Míg nem találkoztam vele én is azon a véleményen voltam h nem működhet, de azóta megváltozott a véleményem. Ha úgy érzed hogy ő az igazi, és egy nap nem lesz ott a távolság akkor megértését belekezdeni. Nem könnyű, sokszor fog hiányozni, és nem csak testi kontaktus szempontjából, de működhet a megfelelő személlyel. Ezeket tudom nektek tanácsolni: 1. legyen meg a bizalom egymás iránt, nem kell mindig azon agyalni h vajon kivel csal meg stb, a túlzott féltékenység előbb utóbb megöli a kapcsolatot.

2. Tartsátok a kapcsolatot minden nap, legyen az Skype, SMS, telefon, whatsapp, fb, viber vagy bármi más, beszéljetek minden nap amennyit csak tudtok, beszéljétek meg mi történt, akár a legapróbb részletekig, valamit ha tudtok használjatok rendszeresen webcamot.

3. Csináljatok közös programokat, játszhatok együtt közös online játékokat, nézzétek meg ugyan azt a filmet ugyan abban az időben, olvassátok egyszerre ugyan azt a könyvet, egyétek ugyan azt a kaját amit a másik stb.

4. Találkozzatok amilyen gyakran csak lehet és minden találkozó után tudjátok mikor lesz a következő...mi pl csak húsvétkor tudunk újra találkozni, de jobb az a tudat h áprilisban ismét vele lehetek mint az h majd csak egyszer találkozunk ismét.

5. Legyenek közös álmaitok és céljaitok valamint közös érdeklődési köreitek...ezek nélkül sem lesz hosszútávú a kapcsolat.

6. Lepjétek meg egymást apró ajándékokkal, mi pl minden hónapban küldünk egymásnak egy hagyományos kézzel írt levelet mellé valami apró, de kedves kézzel készített ajándékot...

7. Legfontosabb, tudjátok meddig lesztek távkapcsolatban, ki fog költözni, mikor, hova stb...

Remélem tudtam valamennyire segíteni, és remélem h működni fog nektek is ha igazán szeretitek egymást :)