Hányok a tinik "világától", de szeretek egy 15 évest, hogy oldjam ezt meg?

Lehet köpködni, gyűlölködni, meg is feszíthettek, akár, de az a helyzet, hogy 24 éves vagyok, és igencsak szeretem őt. Viszont a tinédzserek világától a hátam borsódzik, mérhetetlen haragot gerjeszt bennem az üres, konzumidióta, burokban penészedő, erjedt nemi váladéktól és lelki mosléktől bűzlő kis zárt, együgyű, szürke, elpusztítandó, szétzúzásért kiáltó, koszos kis egoista világuk. Huhh. Oké, szóval a lényegre térnék: mégis hogy békéljek meg ezzel a helyzettel? Ő nem kifejezetten ilyen, de az egész baráti köre, ismerősei zöme ebből a primitív, ragacsos, gonosz, undormányos fekáliapocsolyából bújt ki, és ugrándozik ki, és be, óhatatlanul rám locsolva sarát. A kérdés: hogyan szeparáljam el magam tőlük? Nem érdekelnek, szóra sem szeretném méltatni őket, sőt, legszívesebben eltörölném a létezésüket is a föld színéről - de ezt nem akarom olyan áron, hogy a barátnőmet megbántom. Van erre esély, mód?