Na mármost egy kis gáz van. Nem tudok sem elfelejteni, sem elengedni egy lányt. Sőt, igazából nem is akarom, egészséges ez?

igazából úgy tűnik, hogy még arra sincs esély, hogy haverok legyünk már, sőt, igazából már arra sincs, hogy "átlagosan jó viszonyban" legyünk, de még mindig szeretem, és még mindig nem adtam fel, csak egyre keményebben lépek fel, és ő is. mit csináljak?

valamint gyorsan visszakérdezek: mit tennétek, ha úgy alakulna, hogy lenne egy lány, akivel első pillanattól fogva minden frankón ment volna, és aztán elromlott volna elég keményen minden, de *hopp* rájönnétek, hogy ez a lány az, akire mindig is vártatok, vágytatok.

idegeitek romon, életetek elég mély fosban most már, és valahogy, már szeretnéd úgy igazán utálni a lányt, mert már az sem lenne rossz, de szereted, bármit is tesz, és akármennyire is, de úgy érzed, ő az igazi, a nagy ő. és itt jön a lényeg. bár ő meg akar szabadulni tőled, de mégis, folyton rólad beszél másoknak, és néhanapján keres. szóval ez a helyzet egy hatalmas nagy gennyes pattanás amit nem lehet kinyomni, mert pár nap múlva a ciklus kezdődik újra.