Házisárkány lettem 21 évesen, már saját magamból is elegem van. Más hogy "gyógyult ki" ebből?

Másfél éve élek együtt a barátommal, szeretem, nagyon jó a kapcsolatunk. Ő dolgozik, én egyetemre járok, így nekem több a szabadidőm, ezért inkább én végzem itthon a házimunkát, a barátom néha besegít, inkább hétvégén, mert mire este hazaesünk iszonyatosan fáradt.

Valamiért úgy érzem, hogy az önbizalomhiányomat a rendmániával kezdtem "orvosolni", így minden nap takarítok, söprök és betegesen vigyázok itthon a rendre, ami érthetően baromi idegesítő mindenki (a barátom) számára. Ha segít, akkor azt figyelem jól csinálja-e, ha főz, akkor azon bosszankodom, hogy egy év lesz, mire a konyhában rendet rakok utána, meg hasonlók. Már saját magamat is borzasztóan idegesítem, de egyszerűen az őrületbe kerget a rendetlenség.

Tudom, hogy a lakás van értem, és nem fordítva, de idegesít, ha van mosogatnivaló, ha nincs minden kimosva, ha nincs minden nap felsöpörve.

Nagyon örülnék, ha valaki, aki volt hasonló helyzetben, elmondaná, hogy hogyan sikerült kikeverednie ebből a helyzetből. Nagyon köszönöm!