Donteskeptelen vagyok, mit tennetek ilyen krizisben?

rosszul érzed magad

a párod bunko és kibeszél a hátad mögött

rendes meló nem jön össze...

mégis mit csinálsz még vele

ülj fel az első gépre és gyere haza mielött idegileg tacsra tesz, nem kell neked se a pasi se külföld

Úgy látszik itt többféle függőségi probléma van.

Egyrészt lehet hogy a párod túlzottan függ az anyjától vagy családjától, de végül is csak beszélgetett az anyjával, meg elmondta hogy hogy érzi magát, abban nincs semmi, de persze hogy téged rosszul érintett mivel megtudtad hogy ő sem boldog ebben a helyzetben..

Valószínűleg azért van veled mert ő is szeret.

Ami inkább zavaró hogy te függsz nagyon. Úgy gondolod csak együtt jöhettek ki a rossz helyzetből. Rosszul érzed magad ezért több törődést vársz tőle. Pedig a legboldogabb kapcsolatok azok ahol a felek nem egymásból élnek, hanem önmagukat támogatva saját erőből tudnak először boldogok lenni, és nem a másikban látják a megoldást.

A legjobb ilyenkor az szokott lenni ha a két fél legalább 1-2 hónapra megszakít minden kommunikációt kapcsolatot, és tudnak regenerálódni. És ezután kiderül hogy a jövőben is egymással lesznek e a legboldogabbak.

Az úgy semmiképen sem megoldás hogy te elnyomod magad, szólni sem mersz. Itt neked kellene valahogy helyre ráznod magad lelkileg, de nem úgy hogy függsz, vagy hogy tőle várod el hogy felvidítson.

Mert azt is elviseled hogy ő tűri hogy az anyja ilyen.

Nőknél nagyon gyakori ez, hajlamosak az önfeláldozó szerepét játszani, de ez hosszú távon nem kifizetődő. Ez a helyzet kicsit rávilágít arra is hogy nincs elég önbecsülésed talán.

Szerintem szereti, hisz az anyját akkor sem fogta vissza amikor nem volt ilyen problémás a kapcsolatuk, szóval nem azért csinálja mert szereti vagy nem szereti, egyszerűen csak lehet túlzottan nyeregben van a "mama".

Ráadásul megígérte hogy többet foglalkozik problémás párjával aki társában látja a megváltást, szóval próbálkozik ő is a maga módján, de neki is teher lehet ez a helyzet. Az egy függőségi viszony ha más ember érzelmi állapota csak és kizárólag az én megnyilvánulásaimtól függ, még akkor is ha életem szerelméről van szó.

Kérdező, lehet hogy neked most jobb lenne máshol amíg megoldod magadban ezeket a lelki dolgokat, vagy ha ott szeretnél maradni akkor pedig azt kellene feldolgoznod valahogy hogy megoldd a stresszt.

De ha nem állsz hozzá pozitívan, csak a párod miatt csinálsz mindent, a költözést is akkor ő nem fogja tudni helyre billenteni az önbizalmad, azt csak te tudod egyedül.

1. A mamával ne kommunikálj, ha ennyire bunkó, akkor minek állsz vele szóba?

2. Keress munkát magadnak, amiböl meg tudsz élni.

3. Költözz külön és építsd fel az életedet, ne a párodtól függj.

4. Vedd észre, hogy ez a kapcsolat nem müködik, és lépj tovább.

Szerintem az utolsó mondatodban van a lényeg. Az írásod azt megelőző része volt a panaszkodás, hogy kiadd, ami Benned van.

Igen, tudod, mi az igazság, legbelül már döntöttél is.

Az írásodból nem derül ki, hogy ez házasság, vagy párkapcsolat?

Mivel én erősen házasság párti vagyok, és hiszem, tudom, hogy a reménytelennek tűnő helyzetekből is van visszaút, így házasság esetén azt mondom, hogy ne add fel.

De ha ez még nem házasság, akkor gondolkodj el az utolsó mondatodon, és légy bátor és egy percig se pazarold az idődet olyan emberre, akit csak Te szeretsz és viszont ez nincs így, mert ez így ebben a formában sehova nem vezet.

"A helyzet sajna annyira sulyos, hogy az elmult par honapban engem mar panik, illetve szorongasos tunetek is gyotornek."

Ennyi.

Minél előbb szakítsd meg a kapcsolatot pároddal és anyósoddal is.

Te próbálod valóban megmentei a kapcsolatot és javítani a helyzeten, de én párodon ezt nem látom.

Ha ő állandóan fut az anyjához, h elújságolja az éppeni mizut, mit vársz tőle? Ő megerősítést akar az anyja részéről, hogy mennyire f-sza csávó, és neki igaza van, ő makulátlanul jól csinál mindent.

Van értelme ennek az egésznek így kérdező?

Én nem hiszem...