Annyira szeretnék életem végéig tartó házasságot, de már ott tartok, hogy más férfiakra kezdek gondolni, ami tudom, hogy abból fakad, hogy.. De mi lesz így?

10 éve vagyunk házasok és a férjem állandóan a szülői háznál tölti a hétvégét, az anyjának segít, neki ugrál, az van amit ő mond. Ebből van már elegem. Tudom, hogy kezdettől fogva utál engem az anyja, mindent próbált már ellenünk elkövetni, de ami az igazi probléma, hogy a férjem nem tudja ezt kezelni. Nem szól neki soha, nem áll ki mellettem, nem állítja le. Egyszerűen nem képes neki ellentmondani semmiben, csak hallgat.

Ettől persze azt érzem hogy nem vagyok fontos, férjemre pedig egyszerűen nem tudok férfiként nézni. Pedig nagyon szeretnék, de olyan tutyi-mutyi. :(

Egyszerűen már sokszor beszélni sincs kedvem a férjemmel, egy idiótának látom őt is...és lassan magamat is.

Mi lehet a megoldás váláson és pótlék keresésen -szerető- kívül???

Érdekes, hogy pont mostanában akarnak velem ismerkedni, de nem adtam teret ezeknek eddig....de sajnos elkezdtem gondolkodni, mi lenne ha... Amit igazából nem tartom megoldásnak.