Szakítás után újra szerelem - ti mit tennétek a helyemben?

3,5 évig voltam együtt a párommal. Minden mozdulatáért rajongtam. :) Nagyon szerettem őt. Sajnos én nem voltam elég jó párja. Sosem csaltam meg, de sokszor megbántottam. Általában jót akartam, csak rosszul sült el. Tapasztalatlan voltam, minden összejött.

4 hónapja szakított velem. Utólag értem a döntését. Rettenetesen fáj, mert nekem tényleg, minden szempontból ő volt az igazi. Tudom, el kell engedni, ezt én szúrtam el, sosem lett volna talán olyan boldog velem, mint mással.

Viszont iszonyatosan hiányzik. Például mikor főzök, úgy ízesítem a kaját, ahogy ő szerette. Ha látok valami szépet, az jut eszembe, hogy el kéne mondani neki. Mikor dolgozom, arra gondolok, ő milyen büszke lenne rám.

Próbálok helyt állni az életben egyedül. Dolgozom, segítem a szüleimet, és persze nagyon jól esne, ha egy kicsit valaki figyelne rám. De nagyon félek attól, hogy az új párommal nem érezném azt a mindent elsöprő szeretetet, mint az volt barátommal.

Így egyedül viszont egyre keményebb és szomorúbb vagyok. Folyton küzdök a munkával, a számlákkal, a családi bajokkal.

Szerintetek álljak össze valakivel, és várjak, hátha kialakul valami, és nagyon tudom szeretni? Senkit nem szeretnék kihasználni...

Fel lehet kelni minden nap úgy, hogy érzelmileg nem kötődöm a páromhoz, hogy nem csodálom, hogy mindent megadok neki, de nem azt érzem iránta, mint az ex iránt?

Nem akarom a fiút idealizálni. Voltak hibái, volt baj a kapcsolatunkban, de ezek megbocsátható, emberi dolgok voltak. Nagyon rossz most... :(