Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A barátom szegény, nem akar semmit az élettől, nem tanul, nincs benne céltudatosság, elherdálja a pénzét. Hogyan lehet így közös jövőnk?
A barátom szegény családból származik, a 12. osztályt sem végezte el, mert úgy döntött 17 évesen, hogy elköltözik otthonról (családi balhék, válás). Pest elég rossz környékén lakik, helyesen írni nem igazán tud, a szókincse nem a legkifejezőbb, angolul is csak úgy-ahogy (elég magyarosan) tud, a sportolást és továbbképzést feleslegesnek tartja.
3 éve vagyunk együtt. Tehetős értelmiségi családból származom, édesapám cégvezető és fizikus, édesanyám pszichológus és író. Nővérem orvos, én most fejezem be a bölcsészkart. Úgy lettem nevelve, hogy elvárás a diploma, az alapszintű művészeti-képzés, és legalább 2 idegen nyelv elsajátítsa.
Amikor összejöttem a barátommal, természetesen nagy érvágást jelentett ez a családomnak. Kis idő múlva megkedvelték, de tudom, hogy úgy igazán a szívükből nem örülnek ennek a kapcsolatnak. Ez a 3 év arról szólt, hogy elhívtuk magunkkal a barátom mindenhova (síelés, évente 2x külföldi nyaralás, stb). Hetente több alkalommal bevásároltam neki alapvető élelmiszereket, és amikor vele voltam, szinte mindent kifizettem helyette, hogy ne kelljen nélkülöznie (kis tételekre gondolok: mozi, vacsi, gyros, bor, sör, néha cigi stb). Most, hogy hamarosan kézhez kapom a diplomám, úgy érzem, le szeretnék telepedni valaki mellett komolyan. Elkezdem építeni a karrierem (jelenleg van egy alkalmi munkám, amivel jól keresek az átlagfizetéshez képest), szeretnék még pár nyelvet megtanulni, és biztos alapokat helyezni magam köré. Viszont úgy érzem, a barátom ebben meggátol. Ő rendszeresen elkésik a munkahelyéről (jelenleg pincér), elalszik, nem gondolja komolyan, nincs ambíciója. Több munkahelyéről is kirúgták már, mert nem volt megfelelő a hozzáállása. Számos alkalommal kölcsön adtam neki, lakást intéztem, hogy legyen hol laknia, befogadtuk őt, stb. Mindig megígéri, hogy megváltozik, hogy megkomolyodik, hogy lesz pénze. Továbbképezni magát nem akarja, azt mondja, hogy a papír semmit nem ér, és a nyelvvizsga sem, és hogy ő nem tehet róla, hogy szegény családban nőtt fel, a szülei nem támogatták a továbbtanulásban, se semmiben.
Én hiszek benne, hogy valaki papír nélkül, szegény háttérrel is fel tud emelkedni, ehhez viszont rengeteg szorgalom, és egy alapvető érett gondolkodás kell, valamint a tanulás fontosságának elismerése.
Én nem ilyen férfit szeretnék férjnek, aki 2 hét alatt elkölti a fizetésért cigire, energiaitalra és piára, és a családom semmit nem lát belőle.
Nem tartom magam anyagiasnak. 3 éve segítek neki. De most elbizonytalanodtam. Ha eddig nem tett magáért semmit... akkor később hogy fog? Próbáltam vele rengetegszer erről beszélni, volt egy 2 hónapos szakításunk is emiatt, mert besokalltam. Úgy jöttünk újra össze, hogy megváltozott, céltudatos lett. Ez csak a szöveg része volt... Mert ugyanolyan maradt, és megint ott tartok, hogy ha együtt megyünk valahova, akkor a pénzügyei számításaim meg kell kétszereznem, mert nem csak magamra fizetek, hanem rá is.
Sajnálom, hogy hosszú lett, de nem akartam hogy "anyagias" és "tipikus modern lány, csak a pénzes pasikra bukik" kifejezésekkel illessenek.
válasza:Szép, hogy megsajnáltad. Nincs vele semmi baj, hogy megszeretted. De az már baj, hogy hiába látod tisztán az "ilyen emberrel nem lehet közös jövőt tervezni" állapotot, egyre mentegeted őt is, meg magadat is, amiért nem szakítasz vele. Férjnek felnőtt férfit kell választani, nem pedig egy magát sajnáltató éretlen kamaszt. Nem az évek száma a fontos persze, hanem a viselkedés.
Keress egy jó pszichológust, aki segít a saját, önálló érett személyiséged megerősítésében. Csak akik két lábbal állnak a földön, képesek önállóan felelősséget vállalni saját magukért, azoknak szabad tartós kapcsolatra összeszövetkezni. Olyan életre szólóra gondolok, gyerekekkel, közös lakással, egymás kölcsönös támogatásával, amilyennek egy házasságnak is lennie kéne.
Hogy a barátod féllábon áll, és folyton valakinek támogatnia kell, az nyilvánvaló, de valószínűleg annak is van oka, hogy te nem akarsz (mersz?) egyedül maradni, és úgy megvárni, míg az alkalmas versenyző megjelenik a láthatáron. De ezek a "két féllábú összetámaszkodik, hátha nem dőlnek el" típusú kapcsolatok nem szoktak jól sikerülni. Pl. az egyik észre veszi, hogy igaziból megvan mind a két lába, és már nem szívesen támasztja a másikat, aki továbbra is teljes súlyával ránehezedik. Vagy az élet válik olyan bonyolulttá (munkahely, gyerekek, idős szülők, stb.), ami mellett már nincs energia az élettárs gyerek tutujgatására, épp ellenkezőleg, létszükséglet volna, hogy ő is felnőtt módra vállaljon felelősséget a közös dolgokért. És itt mindegy lesz, milyen szomorú élettörténet juttatta őt oda, hogy ne tudjon felnőni.
Mielőtt bárki megbántódna, a "féllábút" jelképesen értem. Ebben az értelemben kerekesszékben is állhat valaki sziklaszilárdan a saját lábán (kerekén).
válasza:El sem tudom mondani, mennyire hálás vagyok a válaszokért. Sokat segítettetek, és örülök, hogy értelmes, intelligens válaszokat kaptam. Elég makacs típus vagyok (de dolgozom a javuláson), ezért is voltam kíváncsi egy-két kívülálló véleményére. És az, hogy szinte egytől-egyig hasonló válaszokat kaptam (legalábbis a konzekvencia ugyanaz volt), nekem egyértelmű jel, hogy ideje lépnem.
Bár anyukám pszichológus, hozzá nem szeretnék fordulni (nem is vállalná), mert az orvosi segítségnek is pont az a lényege, hogy kívülállóként lássa a dolgokat. Ebből a szempontból anyukám elfogult lenne.
Keresem a megoldást, lehet, hogy szakember segítsége kell majd, de szerintem itt tényleg arról van szó, hogy annyit küzdöttem már ezért a kapcsolatért, hogy képtelen vagyok kiszállni. De felismertem a problémát, igazat adok nektek, és ideje, hogy változtassak (a saját érdekem!), ha nem is egyből és radikálisan, de igyekszem leépíteni ezt a függést (részéről és részemről egyaránt). Kis lépés... :)
Sziasztok. Kaptam néhány érdeklődő üzenetet, hogy mi történt azóta a kapcsolattal.
Jelentem: 4 hónapja sikerült elválnunk. Ha nem is teljes egyetértésben, de legalább békében...
Azóta van egy friss kapcsolatom. Kicsit korai még, nehezen szokom át, van mit tanulnom. Nem mondom, hiányzik a link exem. A mostani barátom orvosnak tanul, határozott jövőképe van, szorgalmas, elhivatott. Jól megértjük egymást. Érzelmileg sajnos még nem tartunk ott, ahol az exemmel voltunk, de igyekszem. Nehezen nyílok meg neki, nehéz újra bízni.
Sokat gondolok az exemre, hogy mi lehet vele. Elvileg azóta egyedül van, dolgozik, járja a saját útját. Félek vele találkozni, mert néha úgy érzem, akármelyik pillanatban vissza tudnék menni hozzá. Nehéz... De érzem, hogy a mostani kapcsolatom feltölt, motivál, pluszt ad az életemnek.
Meglátjuk, mit hoz a jövő:)
válasza:Kedves kérdező!
Eddig már majdnem sajnáltalak és kezdted visszatéríteni a réges-régen elveszett hitemet a nőkben, amíg el nem olvastam a 8/34-es válaszodat.
Te is csak ugyanolyan vagy, mint a többi. Az nem zavart, hogy irodai alkalmazott létére sötét bunkó (mivel írtad is: helyesen írni nem igazán tud, a szókincse nem a legkifejezőbb) ezeken pedig a pénzköteg sem változtat.
Téged csak az érdekelt, hogy modern, értelmiségi nőként legyen egy pénzes pasid, akibe beleszerettél és visszanyalt a fagyi mert most ő használ ki téged.
De ha eleve tiszta, nyílt lapokkal játszik, őszinte, akkor észre se vetted volna.
Pedig vannak olyan férfiak, akik ugyanilyen szegények, de nem szórják el a pénzüket, nem is dohányoznak és abból a kevésből is igyekeznek a barátnőjüknek kedveskedni valami kreatív programmal. De az ilyen férfiakat észre sem veszitek.
Az kell nektek, hogy legyen illúzió, amibe beleszerettek, utána meg már akár össze-vissza verhet, fűvel-fával megcsalhat, élősködhet is, utána már nyeregben van.
Tényleg igaza van a pénzért minden bloggerének. Menő cuccok, menő image és tiéd a világ. Beszélned sem kell, csak feszítened és a nők menned rád. Ha meg beléd szerettek, szinte bármit megtehetsz velük.
Nekem meg felfordul a gyomrom ettől. Én a kapcsolat elején őszinteséggel kezdek, ezért nincsen senkim és nem is lesz.
Kedves utolsó válaszadó.
Nem gondolom, hogy igazad lenne, mivel 3 évig voltam vele, és - ha elolvastad a kezdő kérdésem - nincs szükségem rá, hogy más pénzén élősködjek, ellenben 3 évig segítettem neki úgy, hogy nem volt semmije. Ez neked kihasználás? Nem jut eszembe, mit használtam ki 3 évig, ha arra gondolsz, hogy az első 2 hónapban amikor összejöttünk, akkor még nem kellett fizetnem a cigijét, mert volt munkája, igen, "kihasználtam". Az, hogy irodában dolgozott és normális albérletben lakott, nekem 24 évesen nem tűnt nagy dolognak.
válasza:Köszönöm, megvagyok, amióta nem vagyok vele, megindult a karrierem. Külföldön dolgozom és élek 10 hónapja, de van rá pénzem és energiám, hogy gyakran hazalátogassak. Ebben a tekintetben egyensúlyban vagyok, végre tart valamerre az életem.
A párkapcsolatokkal egy időre nem foglalkozom; ahogy éreztem, azzal a férfival, akivel az exem után összejöttem közvetlen, nem vagyok már együtt. Valamiféle menekülés lehetett a vele való kapcsolatom abban a reményben, hogy általa könnyebb lesz felejtenem a múlt sérelmeit.
Az exemmel továbbra is tartom a kapcsolatot, főleg, amikor itthon vagyok. Szoktunk találkozni, magához képest összeszedte magát (már amennyire ahhoz kellett, hogy egyedül megálljon a talpán valamennyire), az anyjával él, és vendéglátózik. Továbbra is gyakran váltogatja a munkahelyét - fél éve beszélünk, és azóta már ez a 2. hely - , és nem sok mindennel tölti a szabadidejét, mint hogy bulizzon... Hát, ez van.
Amikor külföldön vagyok és teszem a dolgom, könnyebb nélküle, mert az új élethelyzet kihívást jelent számomra, és nincs időm agyalni az exemen. Igyekszem lekötni magam, rengeteg célom van. Elfelejteni viszont soha nem fogom őt, és tudom, hogy bármikor számíthat rám.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!