A barátom szülei sosem fogadtak el. Sokan azt mondják hogy ez a barátom hibája mert nem tett érte semmit hogy elfogadjanak. Külön élünk mert az anyja igy akarta. Kire haragudjak? Az anyjára vagy rá?

senkire

Szerinted a kisfiadnak jó, ha te haragosdit játszol és emiatt feszült vagy? Biztos vagyok benne, hogy ezzel neki baromi sokat árthatsz. Próbáld rendezni velük a kapcsolatodat a lehető legbékésebb szintre.

Én biztos már az elején megmondtam volna, hogy vagy külön költözés vagy szakítás! De miért szültél neki gyereket ilyen körülményeknél? Mondd csak meg neki szépen, hogy vagy elköltöztök és együtt lesztek vagy keresel másik apát! Hogy gondoltad ezt? Hogy élhettél eddig így? Nem azon vagyok kiakadva, hogy a szülei... hanem hogy ez a pasi ennyire anyuci pii fia és nem fogja fel, hogy van neki egy CSALÁDJA! És azon is, hogy gyerek nélkül hogy nem jöhettél rá, hogy ennyire hülye? Itt mindenki hibás, gyerekkel sokkal nehezebb lesz!

Felnőtt embernek égy szülő meg tud tiltani bmit? Hát ez azért felettébb izgalmas.

Hát, mondjuk nem kellett volna gyereket szülni neki, amíg nem éltek együtt önállóan mások segítsége nélkül. Szóval haragudhatsz magadra is. De ha már anya lettél, akkor legyen fontosabb a gyerek a haragodnál, és ne tedd ki fölösleges stressznek. Én tudom, hogy milyen egy olyan családban felnőni, ahol az emberek orrolnak egymásra, ha te is ezt a mintát követed majd, már most sajnálom a kisfiadat.

A kisfiú jön ki a legrosszabbul ebből... mindenképpen hagyd ott az apát és kezd új életet! A kicsit meg látogassa meg, ha akarja!

Gyereket együttélés nélkül? Azzzzigennn