Más is volt hasonló helyzetben hogy elhanyagolták? (a többi lent)

ne láss rémeket! Új helyre került, új impulzusok érik, természetes, hogy az idejének jó részét a beilleszkedésre, az új ismeretségekre, és egyáltalán a hely megismerésére fordítja. Ne várd el, hogy állandóan csak Te járj a fejében, mert akkor ennyi erővel ki is iratkozhat az egyetemről, hiszen ha az elvárásaid alapján mindig rád gondol, akkor egy percet sem tud majd tanulni, és kár az egészért... :P Ne fojtsd meg, ennyi! Az elhanyagolás az nem itt kezdődik, de a Tiéd egy tök természetes 21-ik századi női reakció, semmi gond vele! Nekem is volt ilyen barátnőm. Én ájszaka dolgoztam, amikor ő aludt, és a világ legnagyobb természetességével elvárta, hogy amikor ő fent van, akkor én állandóan vele foglalkozzak. Azon az apróságon elegánsan átfutott, hogy én nem alszok. És végül én lettem a hibás, aki les**rja őt, meg aki nem foglalkozik vele, mert olyankor akartam aludni, amikor ő ráér... :P

Szóval visszább az agarakkal, hosszú távon nem megy a megfojtós kapcsolat. Előbb - utóbb már csak dacból sem fog keresni, ami nem vezet sose jóra...

Nem igazán értelek. Miért szünetekben hívod fel, mikor tudod, hogy egyetemen van? Ráadásul most kezdte, most egyébként is ismerkedni szeretne még a csoporttársaival.

Hívd őt este, amikor már hazaért, és elintézte a dolgait.

Fordított helyzetben voltam, amikor az egyetemet kezdtem az akkori barátom akaszkodott így rám. Minden szünetben, ahogy léptem volna ki a teremből, már hívott is, folyamatosan beszélni akart és meg volt sértődve, ha dogom volt, egyből azzal jött, hogy hanyagolom. Senkivel nem tudtam beszélgetni, nem tudtam rendesen leülni vagy magammal foglalkozni, mert orbitális balhé volt.. Mondanom sem kell, hamar tele lett a hócipőm, azóta sem bánom, hogy szakítottam. Elviselhetetlen viselkedés.

Én is azt ajánlom, hogy hagyd élni.. Nem halsz bele, ha abban a pár órában, amíg benn van, nem jelentkezik. Próbáld meg elfoglalni magad és logikusan tekinteni erre a dologra - ha emellett tudtok találkozni, szakít rád időt, amikor nem az egyetemmel van elfoglalva, akkor minden rendben. Ne keress ott bajt, ahol nincs. Értem, hogy új a szitu neked is, de ez nagy változás az ő életében is, megtaláljátok majd azt idővel a rendszert, ami mindkettőtőknek jó.. de azt jobb, ha tudod, hogy a szünetekben telefonálgatás nem a megoldás.

"Teljesen úgy érzem hogy leszar nem érdeklem már" - én is így érzem.

Valahogy nekem még óra közben is sikerül, akárcsak egy rövid üzenetet, mert fontos - ja és én vagyok a tanár.