Mit lehet ezzel kezdeni?

Köszönöm a biztatást és külön öröm, hogy nem leszólások jöttek, hanem építő hozzászólások. :)

Nem vagyunk azért már olyan fiatalok.

Neki előttem inkább nagyobb mérettel rendelkező partnerei voltak, volt aki kicsit volt nagyobb, volt akié jóval nagyobb volt.

Ezekkel a férfiakkal nem volt épp olyan hű de érzelemdús a nemodafigyelés miatt az együttlét és én arra következtettem, hogy akkor maga a szervezete és tudatalattija erre állt rá, ezek rögzültek be, hogy nem volt olyan igazán elmélyült testi kapcsolata, csak a vágy nagy volt fiatal korában és az vitte inkább, mert már előttem is volt az, hogy nem nedvesedett.

Nekem a méretem mindig is félelmem volt és ezzel az esettel meg pláne nem tudok magabiztosabb lenni szexuális helyzetekben, mert előre tudom már a kezdésnél, hogy mi lesz a vége.

Tök szar így nekikezdeni, hogy tudod mi lesz a vége.....csalódás.

#4

Azt írom erre, hogy legyen igazad! :)

Már nem panaszkodni akarok, elfogadtam magam és volt egyfajta önbizalmam minden mellett is szexuális téren.

Ugye ezzel az esettel ez eléggé nullára szaladt. :D

Az a helyzet, hogy maga a szexuális fantáziám, kíváncsiságom, intelligenciám magasnak mondható(volt akiket chaten keresztül is igencsak benedvesítettem :D )

Csak tudod szar az az érzés mikor te a számodra kedves személynek nem tudod azt az örömet és élvezet, azt az élményt átadni megélni vele amit te szeretnél neki.

#5

Az anált már próbáltuk(én szorgalmaztam, aztán ő is benne volt)

Azt nagyon élvezte(velem élvezte csak eddig mindközül), odafigyelve, óvatosan vigyázva rá nagyon jó volt neki.

Szerinte nagyon értek az érintésekhez....

Pont ott és pont úgy érek hozzá bizonyos pontokon ahol és ahogyan pont kell, se több se kevesebb.

Megvan minden tehát és még sincs semmi, pedig aztán maximális odafigyelésem van rá, mert ugye ezt igényli és természetesen érdemli is meg minden szeretett nő.

#6

Lehet tornáztatta magát odalent. :)

Mondtam én is a páromnak ezt az intimtorna dolgot.

Azt mondta, hogy már ő is gondolt rá, de azóta semmi.

Na már most, ha én szeretnék változtatni a dolgokon, akkor nem tudom helyette tornáztatni....

Meg jön olyan dumával, hogy minden nap csináljuk majd, mert ő is igényli, aztán mikor kezdek közeledni meg jön a "mindig azt akarod" duma meg a kifogások.

Próbálkozás nélkül nem lesz megoldás ha jól gondolom...

#9

Köszönöm építő hozzászólásodat!

Persze ezt tudom, de azért köszi, hogy ilyet feltételezel.

Hidd el, hogy volt amikor már fél nappal előtte elkezdtem már úgy jobban közeledni(értsd jól, mert nem csak emiatt közeledek felé)

Megértettem, hogy ha nála ez nem megy egyik percről a másikra, akkor kicsit hamarabb kell elindítani a dolgokat.

Több érintés, puszik, csókok, simogatás.

Fülébe súgok érzéki dolgokat, ezeket most had ne részletezzem, egyszóval ráhangolódik az ember.

Mondta, hogy ő próbál kikapcsolni és ellazulni, de tudom, hogy ez nem így van.

Benne is ott van állandóan, hogy nekem kicsi.

Nekem meg állandóan ezzel jön, hogy ez semmitérő, ezzel nem lehet mit kezdeni, ez egyik nőnek sem elég meg hasonlók.

Volt amikor belenyúlt a nadrágomba, kivette a kezét és a hüvelykujjával és mutatóujjával mutatva a távolságot az arcom elé tette, hogy "csak ekkora!" (persze, akkor lankadt állapotban volt) és ezt többször eljátszotta.

Kérdeztem is, hogy ennek most mi az értelme? Mit akar vele elérni?

Persze semmi válasz.

Igaz, ha a marha eddig nem érezte semminek magát és nincs önbizalma, majd ettől lesz....

Nem panaszkodni szeretnék, csak szar, hogy olyan ember akinek mindent megadnál a világon nem vagy elég és ezt még jelzi is szavakkal és tettekben.

Na aztán én is tudnám mondani neki a testi dolgait, hogy kis mell, lapos fenék meg a többi, de hát miért is mondanám?

Nem értem, ha én tudok tekintettel lenni az ő érzéseire és önbizalmi állapotára, elfogadom úgy és olyannak ami és aki, akkor ezt ő miért nem tudja?

Ezt mikor elmondom neki, akkor persze én vagyok a hülye. :D