Mit tegyek? Kívülről ti, hogy látjátok ezt? Tanácsokat várnék!

A kulcsszót leírtad: kényelem. Mindene megvan ami kell, amit akar tőled. Többet nem. Mert tenne érte.

Reménykedhet, az szokott meghalni utoljára. És amikor ez bekövetkezik, akkor nézel szembe az ürességgel és keserűséggel. Mert az embernek KÉNYELMESEBB (mekkora fricska, hogy ugyanazt csinálod!) reménykednie és hitegetnie magát, mint szembe nézni a valósággal.

Nem egyszerű.

Lehet jól meg vagytok, de azért felnőtt fejjel már 4 év alatt lehetett volna lépni, pl összeköltözni.

De ahogy Te is írtad, neki így a kényelmes. Ha ennyi idő után se lett rá vevő akkor ne várj csodát. Külső szemmel én csak annyit látok, hogy vagytok egymásnak, de semmi komoly, ami nem fog változni később se, szerintem csak az idődet veszi el.

Én is megégettem már magam kapcsolatban, nagyon is, attól függetlenül erre nem foghatod, hogy 4! év eltelte után szinte semmit nem haladtatok előre.

Nálunk sose kellett emiatt veszekedni, mármint az összeköltözés miatt. Ment magától minden.

Az összeköltözés, már fél házasság. Ha egyszer majd én is elvált férj leszek, és utána egyenesbe jövök, akkor már engem sem fog soha többé egy nő sem "férjül venni".

Egyszer lehet hibázni, de abból tanulni kell. A második hiba, már nem hiba, hanem döntés.

Ha eléred, hogy 1000%-osan bízzon benned, akkor a tenyerén fog hordozni. De az az igazság, hogy az előző feleségében is bízott... És te is elváltál már egyszer, semmi sem "mondja" azt neki, hogy ez nem fog mégegyszer megtörténni. Még belegondolni is rossz, hogy milyen lehet kétszer is kivert kutyának lenni. Egyszer átéli az ember, de aki mégegyszer megkockáztatja, az nem 100-as. Egy bolond, meg gondolom, neked sem kéne...

Örülj, a jelenlegi helyzetnek, és élvezd, hagyd, hogy a dolgok haladjanak, mert különben őt is elveszíted.