Nagyon összevesztünk a pasimmal, át merjek menni hozzá? Eléggé parázok, és nem is tudom otthon van-e. Nem veszi fel a telefont.

Szerintem most jobb, ha hagyjátok egymást békén. Meg úgy általában is.

Házasság meg gyerek?? Ne viccelj!

Akkor mi lesz veled, ha ugyanezt kell csinálni, csak közben ott a háztartás, meg a gyerek, akinek át kell nézni a leckéjét, és két napja nyúz a farsangi jelmez miatt, és a többi. Rövid úton bele fogsz bolondulni teljes mértékben.

Azt meg nem tudjuk, hogy milyen szinten adtad elő a hisztidet, hogy elfáradtál. Ahogy a válaszaidat elnézem, szerintem egy húsz perces hisztis csapkodás simán benne volt.

Az se normális, ha vita után tiltod, meg másnap már azon rugózol, hogy biztos csajozni fog.

Lehet, hogy másnak akkor is van házassága, ha ennél sokkal hisztisebb. De hogy a férje nem boldog mellette, arra is mérget vehetsz! Ők azok, akiket csak a gyerek köt össze... egy darabig.

Mindketten iszonyat gyerekesek vagytok a passzív-agresszív konfliktuskezelési módszereitekkel (te letiltod majd másnap rohansz utána, mint valami szánalmas pincsi, ő kinyomkod és élvezi, hogy megalázod magad, barátnődön keresztül üzenget, mint egy óvodás), de az egész sztoriban még csak nem is ez a legérthetetlenebb.

Már bocs, de mit akarsz megmenteni egy olyan gyalázatosan szar kapcsolaton, ahol rossz kedved sem lehet, mert a kedves párod nem kíváncsi rá? Komolyan olyan ember kell neked, akire nem számíthatsz a bajban, aki csak magával törődik, neked meg magasról szarik a fejedre? Nem szeret, nem tisztel, mi az istenért kuncsorognád magad vissza?

"Jesszusom, az elmúlt 3 hónapban egyszer beszéltem neki a bajaimról! EGYSZER!"

Ez szerintem gond. Miért csak egyszer, miért nem osztod meg vele a problémáidat is. Nem tudom mióta vagytok együtt, de ez szerintem nem jó így.