Minden no ilyen vagy csak en reagalom tul a dolgokat?

Igen. De azért ha valami nagyobb hibát vét, akkor jelezd, hogy megbántott és bocsánatkérést szeretnél.

Viszont általában úgy van, hogy mindenre van valami kis magyarázatunk, szóval mindent valami okból kifolyólag tettünk, amit jól elő is adjuk és mégsem vagyunk mi olyan hibásak.:))

:) szerintem ez a génjeinkben van. Nálam ez egy védekező mechanizmus. Ha nem magyarázom meg, akkor a durcát vágom be. Nem tehetek róla. Próbálok leszokni, de....

Nem szeretjük, ha közlik velünk, hogy hibáztunk (pláne, ha azt egy teljes napig hangoztatják, vagy egyszer, de azt über dühösen/kiabálva) ,tudjuk mi, hogy mikor nincs igazunk, tudjuk, hogy mit kellett volna másként.

Ez nem jellemző női pálya: intelligensebb szociopata fszfejek szoktak ilyenek lenni - jellemzően ügyeskedő, megóggyukokosba'-arcok, nomeg főleg politikusok!

Egyébként van rá módszer: azt mond és akkor, amikor akar - akár utoljára is -, de amit én mondtam meg utoljára, AZ A VÉGSŐ SZÓ. (És persze az nem a viccbeli "igen, szívem!"). Utána meg már azt dumál, amit akar...