Hogyan szálljak ki egy kapcsolatból, amiben már nem érzem jól magam?

A párommal 3,5 év után, márciusban összeköltöztünk Budapesten, mindketten vidékiek vagyunk más-más városból. Ő már 2 éve Budapesten dolgozott, mivel itt számomra sem volt nehéz munkát találni, így jutottunk arra, hogy itt költözünk össze.

A párom szüleivel nem jövök ki már az elejétől fogva, csak a létezésem miatt utálnak, ezért már nem is megyek hozzájuk, ő azonban heti egyszer hazamegy nekik bevásárolni, otthon is alszik én ezalatt ott ülök egyedül az albérletben, mert senkit nem ismerek a városban. Sokkal egyszerűbb lenne olyannal, akivel én is elmehetnék a szüleihez, addig sem egyedül lennék.

A kapcsolatunkon is úgy érzem, hogy megromlott. Néha eljár koncertekre, ide-oda, ma például egy ismerőse szülinapi bulijára, míg régen hívott magával, addig már fel sem merül benne, hogy én is menjek. Persze velem is csinál programokat, de ott mindig csak kettesben vagyunk, inkább csak pihenés jellegűek, mint strand, kirándulás, míg régen büszkén mutatott be az ismerőseinek.

A héten belenéztem a telefonjába és láttam, hogy egy másik csajt elhívott a munkahelyéhez, mire a csaj azt válaszolta, hogy a barátnője, azaz én meg ne tudjam. Azonnal kérdőre vontam, mire teljesen kiakadt, hogy hogy merek kotorászni a telefonjában, le is védte jelszóval.

El akartam hagyni, csak hát a kivitelezéssel gondok voltak, mivel otthonról nem tudok bejárni dolgozni a távolság miatt, ismerőseim nincsenek a városban, akikhez odaköltözhetnék, másik albérletet találni pedig igen nehéz és drága, maximum egy szobát tudnék kivenni, de nem akarok idegenekkel együtt lakni. Persze másnap bocsánatot kért és hajtogatta, hogy szeret, neki csak a szája jár, sose csalna meg, de nem tudok benne megbízni, máskor is láttam már, hogy a fb-on , másoknak írta, hogy egy ismerősük milyen jól néz ki.

A kapcsolatunk több sebből vérzik, nem érzem jól magam benne, legszívesebben elmenekülnék, de a kivitelezéssel gondjaim vannak. Már bánom, hogy egy kapcsolatra alapozni mertem szinte mindent - lakhatás, munka.

Mivel még próbaidőn vagyok egy hétig, az is megfordul a fejemben, hogy felmondok és keresek otthon valamilyen munkát, de mivel egy kisvárosról van szó, így hónapokba, akár fél évbe is telne. A költözést sem tudom hogyan oldanám meg, szerencsére bútoraim nincsenek ott, de szinte minden cuccomat elvittem, hosszútávra terveztem.

Jelenleg két lehetőséget látok magam előtt:

1. Maradok a munkahelyemen, illetve a párommal mondjuk egy évig, ez alatt összegyűjtök némi pénzt, majd egy év után hazaköltözöm, és amíg nem találok állást, addig a tartalékaimat élem fel. Ez azonban úgy érzem, hogy teljesen felemésztene.

2. Felmondok a munkahelyemen, hazaköltözöm, mindenem elveszik egyszerre: önálló élet, munka, párkapcsolat. Ha elhagynám, akkor mindenképp ezt választanám, mert a budapesti életbe csak miatta mentem bele, vidéken sokkal jobban szeretek lenni.

Mit tehetnék? Úgy érzem megbolondulok.