Szerintetek túlreagálta vagy jogos?

Megkérdeztem a barátomat, hogy nála aludhatok-e majd jövő hét pénteken, mert apám szülinapját tartjuk meg és nem szeretnék éjfélre vagy később hazaérni + a MÁV-al bajlódni (folyamatosan 20-30 perceket késik ilyen későn). Oké, örült neki. Előtte lévő 2 nappal megkérdeztem, hogy még mindig áll, mehetek? Itt kiderült, hogy elfelejtette, egy barátjával megbeszélt egy sörözést és nem szeretné lemondani, de velem is találkozna. Szupi, próbáltam elhalasztani többször is, hogy akkor majd hazamegyünk és szombat találkozunk délután, nem probléma. Erre született az a megoldás, hogy úgyis későn érek hozzá, megoldja.

Péntek, munka után szülinapozás, bátyám felajánlotta, hogy elvisz a barátomhoz kocsival, ne bénázzak ilyenkor a BKK-val.

Többször leellenőriztem a telefonom, nem hívott, nem üzent, semmi. 20 perc alatt megérkeztünk (ami nekem 1,5 óra lett volna az átszállások miatt), ezalatt volt 12 nem fogadott hívásom tőle, amit nem hallottam, mert a táskám hátul volt és le volt halkítva még munka miatt :(

Az épület előtt várt a barátjával és leordította a fejem, hogy mégis mi a francot képzelek magamról, több tucatszor hívott. Ölelésnél ellökött magától, puszinál dettó. Mikor meg szerettem volna fogni a kezét, akkor elhúzta... Mindezt a barátja előtt, akivel söröztek. Aztán elmentek sétálni (ennyi sör után kell a fejszellőztetés), én meg mint egy hűséges kis korcs utánuk baktattam, rólam persze tudomást se vettek.

Mindezt azért, mert nem vettem fel a telefont véletlenül, de tudta hol vagyok és ő jelentette ki, hogy csengessek fel hozzá, ha megérkeztem.

Barát eltűnt, maradt a lecseszések sorozata, a duzzogás (nem ér hozzám/ellök).

Én meg hülyén állok a helyzet előtt, hogy ez mégis mi volt? Ha nem veszi fel ő a telefont, akkor tudomásul veszem, hogy nem hallja/barátaival van és majd később felhívom, ha nem hív vissza.