Miért van az, hogy engem a kapcsolataimban mindíg elkezdenek ütni?

Férfi vagy, nem tartom magamat papucsnak, de egydül az agyban vagyok domináns. És én ezt így látom jónak, mert ilyen a természetem.

Az eddigi kapcsolataimban mindíg ha vita alakult ki, akkor sokszor előfordúlt, hogy hozzám lett vágva egy cipő, vagy akár pofont kaptam.

Volt olyan barátnőm is aki komolyabban nekem jött, hogyha nem lettek volna ekkora fizikákális különbségek köztünk, akkor jól össze lettem volna verve.

És nem nagyon komoly vitakra kell gondolni, csak ilyen hülyesegekre, melyek lezárását egyébként én szoktam kezdeményezni.

Én persze soha nem ütöttem meg egy lányt/nőt sem, meg még csak erősebben sem fogtam meg pl. a kezét. Még csak le sem fogom, ha dühöng ahogyan azt már sok más pasitól láttam, mert én úgyéreznén, hogy vissza élek az erőmmel.

Viszont sajnos egyre inkább arra jutok, hogy ez a baj.

Azt veszem észre, hogy a nők nagyobb része igényli azt, hogy a pasi legyen a főnök, ha olyan van ordítson rá, vagy akár vonszolja odébb, stb.

És ez mindennel ellentétes amit vallok, de sajnos el kell ismernem, hogy tényleg ezt látom.

Ha dominánsabb lettem volna az eddigi kapcsolataimban, s állatiasabb, csapkodtam volna az ajtót ha az "kell", amikor csak lehet kimutattam volna a férfiak és nők közötti különbséget akkor lehet, hogy "tiszteltek" volna... Amire ugyan nekem nincsen szükségem de abból amit körülöttem látok a nők többségének igen.

Illetve alapvetőe az olyab férfiakat szeretik akik vagy meg sem hallgatják Őket a vitákban, vagy legalábbis nem veszik figyelembe a mondani valójukat, eleve megérdőjelezhetetlenül a saját igazukban hisznek.

És sok esetben bunkók is...

Vagy ha ez nincs így akkor mi lehet az oka annak, hogy a legtöbb figyelmes férfinak nincs nője, míg a "macsó", bunkóknak szinte kivétel nélkül?