Előfordult már veletek, hogy a kiszemelt emberrel nem működött a kommunikáció?

Nem, mert számomra olyan nem létezik, hogy valami nem működik.

Léteznek unalmas lányok. Na meg ott az a kategória, aki képtelen flörtölni. Egyszerűen nem veszik a lapot... Szóval igen, előfordult. Sokszor.

Ja. Napokig összejártunk dumálgatni, aztán kb. a harmadik napon vettem csak észre magam, hogy kizárólag én beszélek, én fosom a szót, de úgy, hogy folyton megpróbáltam szóval tartani őt is, hogy legalább valami hangyafingnyit tegyen már hozzá, ha már így összejöttünk, de ő csak folyton rám volt kíváncsi, hogy milyen jó kis szórakoztató sztorikat tudok mesélni. Aztán végül szép lassan lekoptattam. Hát mi vagyok én, valami 365 napos nonstop mesekönyv? Hetekig még írt Skype-on, hogy találkozzunk megint, meg mikor tudunk összeülni, meg olyan jó lenne beülni kávézni valahová stb. Pf, valahogy meguntam Andersen szerepét.

Előfordult már, utálom, ha egy pasi csendes és nekem kell folyton beszélni, hogy ne legyen kínos csend. Az a jó, mikor felválta ontjuk magunkból a szót :D

hajjaj bőven. számít az időtartam is