Eltűntem fél napra, de ez nem lett túl dramatizálva?

Tegnap három óra körül elvittem a kutyáimat sétáltatni az erdőbe. Ez ugyebár városon kívűl volt és kocsival mentem. 30-35 perc oda az út. A kutyáimat ott szabadon engedtem, nagyon szeretnek rohangálni,emberek sehol, és a kutyáim visszajönnek hozzám,eddig soha nem szöktek meg,hallgattak rám,sétáltam és perceken belül csatlakoztak. Előttem szoktak futni,szaglászni. Most viszont a kisebb kutyusom szerintem valami vadat találhatott,vagy foggalmam sincsen! Csak azt láttam,hogy elkezd valamit ugatni és rohan előre. Szóltam utána,hogy jöjjön vissza,hívogattam és futottam utána,de semmi! A másik kutyámat megkötöttem,mert nem akartam,hogy elfusson utána azt nem találom meg egyiküket sem. Nem hiszitek el,de alig 2-3 perc alatt tűnt el a kutyám! :( Ott voltunk az erdő közepén. Tele fákkal,bokrokkal. És azon az úton rengeteg kisebb nagyobb domb,lejtőkkel. Valahova elindult lefelé egy lejtős úton előttem és akkor vettem észre,hogy már sehol sincsen! :( Este 11 óráig kerestem, a telefonommal világítottam az erdőben. Közben majdnem eltévedtem, pár méterrel előttem meg két szarvast is láttam elfutni. Már hideg is volt és esett is amúgy az eső!! Bármit megtettem volna azért,hogy megtaláljam a kutyàmat. :( Nagyon szomorú vagyok,hogy nincs meg! Mire a kocsihoz értem már 1) lemerülőben voltam 3-4%-on voltam 2) térerő még az erdőn kívűl sem volt egy ideig. Szóval nem tudtam jelezni a barátomnak,hogy merre vagyok. Mire hazaértem ő már tiszta ideg volt és többször is hívott. Elmeséltem neki,hogy mi történt és ennek ellenére letojta az egészet!!! Egyáltalán nem hatotta meg,azt mondta fogja a megmaradt kutyàmat és kivágja a lakásból ha még mindig csak a kutyáimról panaszkodom. Ordibált velem,mert égen földön keresett. Felhívta a szüleimet is, azthitte ott vagyok,kereste a barátnőmet is,de őt nem érte el. Megértem,hogy mérges volt,de rettentően rosszul esett,hogy így reagált és fogadott engem. Ja és amikor rá mertem szólni,hogy ilyen stílusban ne beszéljen velem,nyugodjon le és majd később beszélünk akkor a konyha pultra csapta a poharát amit azzal a lendülettel el is tört. A kutyámon vezette le a dühét,mert kiakarta zavarni a lakásból. Mondván,hogy nekem minden fontosabb nála,de nem gondoltam bele ő mit érezhet,meg mennyire aggódott,csak a kutyáimmal vagyok elfoglalva. Jaj meg,hogy jézus urísten bajom is eshetett volna. Áh hagyjuk komolyan! :( Nem vagyok kutya bolond,de iszonyatosan sokat jelentett nekem a kutyám ;( nagyon szomorú vagyok amiért eltűnt! ;( Ráadásul tudni kell,hogy a barátom is imádja az állatokat és a kutyàinkat. Nem értem miért és egyáltalán,hogy képeztelte,hogy így viselkedik. :( Csak szerintem volt ez részéről nagyon túl dramatizálva? Nagyot csalódtam a barátomban. Nem,nem a kutya ügy miatt. Sokkal inkább azért ahogy beszélt velem és tombolt tegnap. :(