Jo strategia ha ideges nem reagálok semmit, vagy hogy usszam meg?

Pedig a szakításon kellene rajta legyél. Igen, mindenkinek vannak hibái, férfinek, nőnek egyaránt, hisz senki sem tökéletes. De vannak kisebb hibák, amik természetesek, és vannak olyanok, amik tönkre teszik a párkapcsolatot, kikészítik az embert, és az kicsit sem normális, hogy ilyen dolog miatt rendszeresen ordibál és balhézik veled. Nem kell minden kis hülyeség miatt szakítani, de ez nem kis "tikk", a hapsid egy idegbeteg állat b.rom, az ilyet úgy kéne páros lábbal kirúgni, hogy öröm legyen nézni ahogy repül.

Nem, nem lesz jó stratégia, ezzel valószínű még jobban felhúzod csak, mert azt látja, hogy mondja neked a magáét, te meg le se tojod. De mindegy, próbáld csak meg, ha elhagyni nem akarod, akkor úgy sincs más választásod. Aztán sok sikert a továbbiakban ennek a s..gfejnek az elviseléséhez!

Majd rajta leszel, ha rajossz, hogy milyen beteg ember.

Hergel, balhe, tombol... es mindezt azert mert nem tudod azonnal felvenni a telefont. Na, vannak vegulis akik elobb hazhoz kell menni a pofonert... az okosabbak legalabb akkor rajonnek.

Én éltem ilyen hapsival. Súlyos beteg lettem. Ès sokszor tanulmányoztam már a bántalmazó pàrkapcsolatok pszichológiáját, a tanulmányaim miatt is. Hihetetlen, de szinte mind egy kaptafa, és legtöbbször aki benne van, az nem is veszi èszre hogy ilyenben él... csak mikor már késő... mert az övé úgyis más. Hàt nem màs...

Tikk és tikk között is van különbség. Ezekszerint neked az is meg fog felelni, ha legközelebb majd ignorálod, és ezen annyira felhúzza magát, hogy összever. Mert sajnos van rá esély, hogy ez lesz a vége. Először csak lekever egyet. Aztán mézeshetek, jajj nem akartam, ő lesz a világ legaranyosabb pasija. Majd jön a többi. Először ezèrt majd azèrt, végül naponta kapsz majd csak hogy tudd, hol a helyed. Te meg el is fogod hinni, hogy a te hibád de különben minden rendben közöttetek. Mert biztos felhúztad vagy mittomèn.

Elárulom : nincs rendben.

Tipikus bántalmazó kapcsolatban élsz.

Ja, de persze tudjuk, szereted.

Èn is szeretem pl a halat, nagyonis, vagy a tejszínhabot, de allergiàs vagyok rá, nem jó az egèszségemnek, így bármennyire finom, nem eszem. Ha érted a hasonlatot amire gondolok.

Menekülj.

Meg kell beszélni, el kell neki magyarázni, hogy téged ez zavar, hogy számon kér ilyenkor, értse meg, hogy nem mindig veszed észre rögtön ha keres.

Bár eléggé rossz szokás ez, a mai világban szerinetm fontos, hogy elérhetőek legyünk, reagáljunk rá, ha keresnek.

Engem is hívnak sokszor rossz időpontban, megmondom, hogy bocsi, majd később visszahívlak, most ezt meg ezt csinálom.

A párodnak sem kéne túlreagálni, de te is figyelhetnél rá.

Megkéne beszélni, ha csak a szőnyeg alá söpröd, attól még ott lesz ez a gond és később visszaüthet, hogy nem beszéltétek meg.

Nálam ez a "tikk" szakító ok lenne. Egy idegbeteg nyomorékkal nem kell együtt lenni. Ráadásul egy csomószor vagyok olyan helyen, vagy úgy alakul a munkám, hogy nem tudok válaszolni, viszont magyarázkodni se fogok senkinek emiatt.

Ha te úgy gondolod, hogy a szakítás nem jön szóba, elfogadod a tikkjét, akkor kár is bármit írjunk.

>Szakitason nem vagyok rajta, minden pasinak van valami tikkje, es ha mindenkivel mindenert szakitanek (ez vonatkozna baratokra is)remeteként elhetnék.

Ez nem túl jó hozzáállás. A stikkeket nem kell elfogadni megváltoztathatatlan tulajdonságokként. Ha egy viselkedés egészségtelen és káros, akkor változtatni kell rajta. Én sem magamban, sem másban nem fogadnék el olyan stikket, amit te leírsz. Nem is szakítanék, hanem változtatnék. Akár magamban, akár a páromban.

Az, hogy nem húzod fel magad, nem szállsz harcba, alapvetően jó stratégia, de nem a legjobb. A legfontosabb elem, az, hogy nem erősíted meg ezt a fajta számonkérő, agresszív, kisajátító, irányító viselkedését, nagyon jó és nagyon fontos. Viszont ezzel nem teszel semmit a probléma megoldásának érdekében. Passzívan tűrsz, lehet, hogy megtanulod elviselni, de nem veszed figyelembe az esetleges hosszú távú következményeket, és nem törekszel a kapcsolat folyamatos fejlesztésére.

Meg kéne érteni pontosan, hogy mi a probléma. Miért várja el, hogy mindig azonnal reagálj? Mit jelent ez neki valójában, miért olyan fontos? Semmire sem elfogadható megoldás az, hogy te minden egyes pillanatban elérhető vagy, de ha megértitek, valójában miről van szó, megoldhatjátok máshogy, célszerűbben.

Szóval nem a legrosszabb stratégiát választottad, de nem is a jót. A passzivitás a legjobb esetben is stagnáláshoz, hosszú távon pedig szinte biztosan romláshoz vezet.