Járnátok valaki olyannal, akinek nincs érettségije, se szakmája?

Persze, bár nem mindegy, hogy miért nincs.

Szakmám nekem se volt sokáig, érettségim van máig mindösze, de már elkezdtem az egyetemet.

A férjem már akkor diplomás volt, amikor megismerkedtünk. Az intelligencia, emberség nem ezen múlik.

Attól függ.

Sokáig én is rávágtam volna, hogy "nem", mert hát hogy lehet valaki ilyen buta, ugyebár.

Aztán megismertem valakit, akit a szülei nem engedtek középsuliba menni, mondván, hogy "jánynak nem való az iskola" (a bátyját taníttatták tovább), és elküldték dolgozni. 18 évesen terhes lett gyógyszer mellett, a párja pedig mehetett be katonának, így a nő magára volt utalva. Később, mikor a párja már mellettük volt, akkor nagyon keményen kellett dolgozniuk, mert sürgőssé vált egy saját ház. Mire az sikerült, addigra pedig a gyerekük beteg lett.

Próbálta megcsinálni az érettségit, de munka + egy beteg gyerek mellett nem olyan egyszerű a dolog.

Ezt csak azért írtam le, hogy akiről annyit tudunk, hogy nincs végzettsége, attól lehet hogy érdemes megkérdezni, hogy miért nincs, mielőtt ítélkezünk, mert simán lehet, hogy nem a butasága, és/vagy a lustasága miatt nem tanult, hanem egyéb ok miatt, amitől lehet intelligens, lehet szorgos, lehet jó munkája.

Minden helyzetfüggő.