Mit tegyek nem akarom elveszíteni?

Ki fogod bírni... ne nyomulj

Van egy igen jó barátom (huszonévesek vagyunk), aki mesélt egy régi általános sulis "nagy szerelemről", ami mint tudjuk, az idő múlásával emlékké fakul, majd vénülő és butuló fejjel elfelejtjük, hogy anno mennyire fontos volt =) ez a lány is elment egy másik iskolába, és a cimborám eléggé elkeseredett, hogy akkor most mindennek vége. Én sem voltam különb gondolkodású, még középiskolában is hajlamos voltam az osztály-évfolyam-suli korlátain belül maradni, mert még nem alakult ki bennem az a fajta kötődés, amit nem a napi rutin éltet (avagy úgyis találkozunk, mert ugyanoda járunk). Ezeken ma mindketten jókat nevetünk, és nem rossz indulatból írom. Nem fogok azzal jönni pl "a Te korodban úgysem komoly az ilyesmi", inkább azt javaslom, ha jóban vagytok, akkor az sulin kívül is megmaradhat. Mivel van neted és emailcímed (és gyanítom neki is), máris tudsz vele kapcsolatot tartani. Ennyi kezdetnek megteszi, a többit okoskodjátok ki.