Ugye nem velem van a baj? Egyre durvább és tehetetlen vagyok

Lassan egy éve élek együtt a barátnőmmel. Egyre durvábbak a veszekedései és már elegem van. Ha össze veszik velem valamin elmegy,majd ha látja hogy nem könyörgök neki visszajön és próbál kikészíteni. Mondja is hogy mekkora fájdalmat fog nekem okozni. Ilyenkor szétvágja a közös képeink,ha ez se elég leborítja a polcot, mindent amit talál szétver kb. Mind ezt úgy hogy hozzá se szólok. Vagy pedig jön az ütögetés. Kiábrándultam belőle, túl messzire ment és ezt már nem bírom. Utána persze megbánja és kitakarít, de már lassan rá se lehet ismerni a lakásra. Volt hogy veszekedésnél amikor őrjöngött én mentem le mert már nem bírtam és a felmosó vizet a 3.ról utánam öntötte a lépcsőházba. Tudom sokan mondják hogy ők nem hibássak ha veszekedés van vagy nem ők tehetnek róla na de én nem hogy nem tehetek róla hanem már inkább hozzá se szólok semmit így aztán végképp az az érzésem hogy elmebeteg. Ilyet még nem is láttam. Nem a férfiságról van szó vagy bármi hasonlóról, szó szerint pszichiátriai esetnek látom és már férfi létemre én menekülök ki mert bármeddig képes elmenni és tanácstalan vagyok. Nem félek hanem ilyet még nem láttam. Vagy ilyenek vannak más kapcsolatba is és nekem ilyen új dolog ez? 27/F