Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ezen az egész fiatalságom múlhat. Tényleg csak az nézzen be aki komoly választ tud adni, mert lassan már nem látok kiutat. Mit tehetnék?
Lehet, hogy kicsit hosszú lesz, de kérem aki megértő és szeretne segíteni az olvassa végig!
Ez nem egy "16 centi a farkam az elég nagy?" kérdés, hanem egy bajbajutott lány utolsó reménye.
Szóval az az eset történt velem, hogy kb. 2 éve nagyon megbántottak és azóta sem tudom helyretenni magam. Teljesen porig rombolták az önérzetem, a gondolkodás módom mindenem. Értem ezt úgy, hogy csak rosszat látok mindenben, nem hiszem el, hogy tényleg szerethet/bírhat valaki, utálom magam, nem tudom elfogadni a külsőm, rondának gondolom magam és még sorolhatnám. Ezt nem egoizmusból írom (mert mint írtam korábban is anti-egoista vagyok, ha létezik ilyen kifejezés) de belsőre rendes, kedves és okos vagyok. Talán még átlag feletti is a gondolkodásmódom, iskolában is jól tanulok és más területeken is voltak sikereim. Eddig még rendben is lenne, nem születhet mindenki szépségkirálynőnek..
DE:
Megismerkedtem egy fiúval. Ez volt kb. 1,5 éve, nagyon jóban lettünk, és én beleszerettem. Teljesen elvakultan szerettem, viszont amikor egyszer ezt elmondtam neki, akkor csak annyit mondott, hogy nem lehet köztünk semmi és megszakadt a kapcsolat, nekem már kedvem sem volt vele beszélni, ő meg nagy ívből tett rám. Mivel az Ő iránta táplált szerelmem kiutat jelentett a depressziómból amiben voltam kicsit javult a közérzetem, úgy éreztem van még értelme annak, hogy itt vagyok és próbálkozom. Miután vele összevesztem újra visszazuhantam, újra ugyanazt éreztem mint elötte, hogy semmit sem érek, nem kellek senkinek, minek vagyok. Sokat sírtam. Aztán jött a nyáriszünet, nem beszéltünk elfelejtettem őt, de az állapot maradt. Aztán 2 hónapja körülbelül (szóval már jártunk suliba jópár hónapja, egy suliba járunk, évfolyamtársak vagyunk) összetalálkoztam vele és a haverjaival egy szórakozóhelyen, úgy éreztem, hogy nekem már nem számít semmit Ő. Aztán elkezdtünk beszélgetni és kezd visszajönni ez érzés. Úgy érzem, hogy annak ellenére, hogy nagyon megbántott újra belé tudnák szeretni, Ő is bír engem, de legfeljebb mint barát, és sose lehet több. Ennek ellenére még mindig szeretem, úgy érzem nem tudok nélküle élni, úgy érzem, hogy nem tudok mással ismerkedni, mert annyira szánalmas vagyok, a 2 éve történt incidens még mindig itt kering bennem és nem hagy nyugodni. Félek, hogyha ez tovább folytatódik akkor eltelik az egész tinikoromnak lőttek, tudom, hogy én is tehetek a dolgokról, meg gondolkodjak pozitívan, de egyszerűen nem tudom, hogy hogyan csináljam. Az élet minden más területén megállom a helyem, minden okés körülöttem, semmi okom nem lehet panaszra, egyedül ez a párkapcsolat dolog. Sajnos versenytáncoltam korábban és semmi időm nem volt pasizásra, aztán jött az a fiú... és most itt tartok, hogy nem találom önmagam ismét.
Kérlek segítsetek, hogy ki tudjak ebből kecmeregni és elfogadjam magam. Nagyon félek, hogy sosem találom meg a kiutat.. annyi kudarc ért már, hogy kezdem elveszíteni a reményt.
15,5 éves boldogtalan lány
Egy ismerős... és állítása szerint "nem is gondolta komolyan" de én komolyan vettem és azóta nem tudok mit tenni, próbálok nevetni az egészen de nem tudok.
Orvoshoz nem fordultam, szüleim nem tudnak erről, nem is szeretném, hogy megtudják, nem mutatom ki itthon, hogy valójában mit érzek, talán még rosszul is ismernek a szüleim.
válasza: válasza:"Talán még átlag feletti is a gondolkodásmódom"
"belé tudnák szeretni" -> az tudnék.
Bocsi, hogy kijavtalak, de azért még neked is van mit tanulnod, mint mindenki másnak.
Ugyan már, 15 éves vagy, én a te korodban még nem is pasiztam. Nem maradtál le még semmiről, a fiatalságod addig tart amíg fiatalnak érzed magad, nem pl 20 éves korodig, hanem sokkal tovább is tarthat. Azt a srácot szerintem felejtsd el, de semmiképpen se görcsölj rá, nem sokszor mondom ezt de ebben a dologban "majd lesz ahogy lesz" hiszen nem csak ez az egy fiú van a világon, biztosan soknak tetszenél még. Járj szórakozni néha a barátnőiddel pl strandra. Flörtölj a srácokkal, majd meglátod mennyien lesznek akiknek bejössz. Ne lásd ennyire negatívan a helyzeted, még annyira fiatal vagy, sok pasid lehet még, tényleg nem maradtál le semmireől. És biztos vannak akik szeretnek a barátnők, család, persze ez másfajta szeretet, de majd a szerelem is megérkezik. Bocsi, de szerintem nem is voltál te szerelmes abba a srácba csak nagyon nagy a szeretethiányod, és kellett volna valaki. Szórakozz, élj egy kicsit:)
Ne görcsölj rá egyáltalán semmire, csak próbáld jól érezni magad, és majd meglátod, nem csak egy srác fog utánad nézni.
Állj a tükör elé nézd meg magad, biztosan van ami tetszik magadon a hajad a szemed stb:) Csak legyen önbizalmad, hidd el, hogy nem vagy te csúnya egyáltalán;)
19/L
válasza:Beszélgess szüleiddel szerintem :)
Amúgy meg a tánc az nagyn jó dolog. Jó formában tart, a sport élénkít, és művészet. A táncban ki tudod fejezni önmagad!
Legyél erős, járj szórakozni. Ha nem avgy elégedett a külsőddel, egy kis változtatás az öltözködésben és sminkben csodákra képes :)
És milyen zenéket szeretsz?
válasza:ha 1x megégetted magad a tűzzel akkor keress más játékot magadnak!
Hidd el ez most 15,5 évesen lehet hogy életed EDDIGI legnagyobb próblémájának tűnik,de tudj túllépni az ilyesmiken,mert ha ezt az akadályt ilyne nehezen veszed, akkor mi lesz később, mikor ennél sokkal nagyonn akadályokat kell majd átvészelned?
De hidd el nem vagy semmiről se lekésve.. nem fogsz fiú nélkül felnőni sem... Vedd picit lazábbra a figurát és keresd az igazit, és leginkább a szívedre hallgass.. nem kell kapkodni....
válasza:14:22 ""belé tudnák szeretni" -> az tudnék. "
Nem vagyok kisebbségi, tudok írni, kérlek nézz el ennyi hibát egy ilyen hosszú szövegben, azt ne mond, hogy Te sose gépelsz el semmit. Mondtam, hogy akik csak beszólogatni akarnak azok keressenek más helyett, pont amikor segítség kéne akkor támadsz?
Többieknek:
Sajna a táncot egyéb más elfoglaltságból már 1 éve nem űzöm igazán, és nincsen túl jó alakom sem :S Nem tudom mit tehetnék, amúgy a szeretethiány ami főleg megfogalmazza a problémám, lehet, hogy nem is a fiú kell nekem, csak egy ölelés, amit mostmár nem tudok mással elképzelni ezek után a dolgok után.
válasza:nincs egy jó barátnőd aki melletted áll? beszélgess vele, ha kiöntöd neki a szived nem lesz olyan nehéz elviselni ;)
és akkor vagy csúnya, ha azt hiszed hogy az vagy, mindenkinek van valami szép "része".
Ismerős a helyzet, mivel veled egyidős vagyok, és én sem vallom magam világszépnek, sőt, van olyan barátnőm aki álandóan azt mondja hogy ronda vagyok, de már nem igazán izgat a golog xD tudom magamról, hogy ha akarok szép is tudnék lenni, de sajnos nem érzem jól magam így, szal maradok "csúnya" de jófej, és nem szép de r*banc lánynak :)
fogadd el magad amilyen vagy, és az fiú is elfogadhat téged, mert lehet még beléd szerelmes :D
csak ne legyél ilyen merev, légy pozitív és életvidám, közvetlen és jókedvű ;) ezzel minden pasit az ujjad köré csavarhatsz (már ha persze akarsz xD) :)
válasza:De ha folyton sajnáltatod magad és befelé fordulsz, akkor mégis mit vársz? Az én barátaim, ha ilyen lennék, kiabálnának velem. És nem rossz indulatból, hanem azért, hogy magamhoz térjek :)
Most is, nézd meg hányan próbálnak segíteni neked... Táncolj hobbiból, nem kell túl jó alak. Vagy ha nem vagy megelégedve a testeddel, sportolj!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!