Mièrt csalod meg a párod? Nem lenne egyszerübb inkább elválni szakitani?

Miert?

Adott esetben a par ferfi tagja csak minimalis libidoval rendelkezik es jo ha par havonta eszebe jut a szex.

A mindennapi eletben remekul mukodik a par. Egyutt nevelik a gyerekket fejlodik mindketto es a parkapcsolat is. Munkamegosztas van kozottuk. Megvan a szabadsag is. Vagyis ez egy mondhatni idealis kapcsolat lenne ha a ferfi reszerol meglen e az a minimum szexualitas amit a no elvar.

De nincs. Viszont erzeki elmenyre szuksege van a nonek. A szex fontos szamara. Igy h ezen erzes ne uralkodjon el rajta es a fusztracio nem bontsa szet a kapcsolatot valaszt egy ferfit a szexualis enegriajanak levezetesere.

Ugy kepzeld el ezt a helyzetett h a tars a nonel 10evvel fiatalabb!

A tobbseg belatja h ez csak szex v ez csak szerelem ami elmulik idovel.

Ha egyebkent a kapcsolat mukodokepes, esetleg van kozos vagyon, kozos gyerek, alapos megfontolas targyat kepezi h erdemes-e boritani mindent.

A szerelem elmulik majd a kovetkezonel is.

Aztan ott all a ember bamban es menne vissza az elozohoz,ami megiscsak tobbet nyujtott mint a jelenlegi semmi.

Csernus a 4.nejet fogyasztja, nem tole kellene parkapcsolati tanacsot venni, mennyivel jobb ez mint aki uabban a kapcsolatban kitart es 3szor felremegy?

A hazassagoknak elethosszig kellene tartaniuk es megjavitani ami elromlott. Csak hat ott van az emberben az a franya szaporodasi oszton, meg a vagy h otthon is ferfi/noszamba vegyek.

Nagyon sok esetben azért nem válik, mert szereti. Eszébe sincs elhagyni, csak egy kis változatosságot akar, és buzgón reméli, hogy nem fog kiderülni. Mindkét nem esetében.

A statisztikák alapján egyértelműen a nők adják be hamarabb a válást. Ennek az oka is egyszerű: viszi a gyereket, nem kell attól félnie, hogy csak két hetente látja.

Más egy kapcsolatot megszakítani és más egy házasságot.

Egy házasság feltételez egy vagyon közösséget, gyerekeket, érzelmi kötődést - ezt egy félrekettyintés miatt felrúgni felelőtlenség! (a következőt is megcsalom, mert a következő is meg fog csalni...)

Egy félredugás miatt biztos nem rúgnám ki az asszonyt, mert nagyon jól kijövünk már vagy 20 éve...

Én szeretem a párom. Egyszerű kíváncsiság hajt. Ezt megbeszéltük, azt mondta csinálhatom. Viszont mivel őszinte vagyok, nem akar senki.

40f

12 es, Csernus csak egy példa volt, sokmindenben én sem értek egyet vele. De ez a megfogalmazása pont idevág!

Egyébként azért rúgtam fel mert így láttam jónak, egyéni szoc probléma ha más máshogyan látja jónak. Mindenki úgy cselekszik ahogy érzi.

Személy szerint mikor egy kapcsolat többet vesz el belőlem, mint amit ad, több a konfliktus mint a boldogan együtt töltött nap, akkor számomra az már nem kielégítő. Plussz azt sem akarom hogy a gyerekeknek az legyen a követendő példa hogy anyu-apu együtt, de mással kefélnek. Mert nem hülye a gyerek előbb utóbb rájön.

Ennek tetejébe jön ugye a jó színház hogy a kapcsolatotok tökéletes, csak mással basztok...

Meghagyom ezeket annak aki így érzi jónak. Én máshogy érzem jónak!

Egyébként Popper sem tartja jónak feltétlenül vagy reálisnak az élethosszig tartó kapcsolatot.

A megcsalásra meg aki benne van, x meg y oka van rá..

A legtöbben amúgy nem úgy indultak, hogy meg akarom csalni a másikat. De be kell látni, hogy kevés tökéletes párkapcsolat van, és kevés ideális társ... Az ember itt-ott hiányt szenved.

Például ha már az odlalból indulunk ki, itt az emberek akkor is fújjognak, ha a megcsalást választja valaki, de ugynaúgy fújjognak, ha valaki beleszeret másba x idő után... Vagy nem szerelmes. De mi van ha az illető meg arra vágyik? Vagy épp szexre, szenvedéylre, de benne van egy posványban.

Persze, fél kilépni, meg ugyanúgy fél az ítélekzéstől, meg a változástül egyedülléttől. De ezt sokszor a másik ( megcsalt fél) is érzi, hogy nem ok a kapcsolat, csak őt az érdeli, hogy megmaradjon neki is a témasz.. Ez szerintem eglég gyakori.

Meg persze van az, amikor valaki csak éretlen érzelmi és kacsolati szempontból és képtelen kontrollálni a vágyait, ezért hagyja, hogy megtörténjen a dolog.

De elég sok ok vezethet ide, és én sem ítélkezem már annyira mereven, mint régen. (Bár most is kap el héyninger 1-2 esetnél, de már jobban átlátok pár iylen esetet.)

Nekem sajnos ennek mindig anyagi okai voltak. Nem túl jól fizető szakmát választottam és már nem tudok ebből kitörni. Családi hátterem már nincs, mindenkim meghalt, akire számíthattam. A gyerekemnek, a kutyáimnak nem tudom egy fizetésből biztosítani a fedelet, a fűtést, világítást, ételt, orvosi ellátást, autót. Luxus dolgokra nem költök. Nem hordok márkás ruhákat.

Éveken át éjjel-nappal a házimunkából állt az életem, mert a főzés minden szabadidőmet elvitte, hogy spóroljak. Szóval nem a luxust nem tudom elengedni, hanem az alapvető létfeltételeket.

Ezért nem szakítottam soha rögtön, amikor itt lett volna az ideje. Plusz a gyerekem él-hal az apjáért és az apja is imádja. Nem akartam hétvégi apukát csinálni belőle, nem akartam kettejüket büntetni azért, mert köztünk megromlott. Úgy éreztem, ehhez nincs jogom.

Igaz, hogy egy ölelést se kaptam 1,5 éven át. Aztán szerelmes lettem és nem éreztem volna megcsalásnak, ha valaki átölel. Nem rajtam múlt, hogy nem csaltam meg végül. Amúgy amikor rákérdezett, simán megmondtam neki. Csak annyira elhidegültünk, hogy azt se feltételeztem, hogy érdekelné. Ő azóta változtatott, mindent megkapok, amire éveken át hiába vártam, csak már nem tudom érzelmileg viszonozni. Én már jobban szeretnék tiszta lapot. Ő is csak szenved, mint a kutya ebben az egészben. Mégse mondhatom azt, hogy akkor elengedem, mert nem akarom a gyerekem elveszíteni. Hiába mondja, hogy sose venné el őt tőlem, ha egyszer nem lesz itthon fűtés, akkor úgyis elveszik tőlem:( De így begolyózok.