Én reagáltam túl?

A volt barátommal nagyon rövid ideig (kb. 2 hónapig) voltunk együtt. Amikor először lefeküdtünk, akkor én még nem akartam igazából, de együtt elutaztunk egy hétvégére, és előtte beszéltünk a szexről (én azt mondtam, hogy egy kapcsolatban fontos, hogy a felek kompatibilisek legyenek, és anélkül nem tudom eldönteni, hogy akarok-e vele komoly kapcsolatot), szóval úgy éreztem, hogy jogosan várja el, másrészt olyan feszült voltam, hogy féltem végül nem belemenni (előtte többször mondtam, hogy kellemetlenül érzem magam, és várjunk még.)

Akárhányszor találkoztunk, mindig figyeltem a külsőmre, meg azt mondta, hogy büszke hogy megnéznek mellette (bár én ezt annyira nem értékeltem) - kb. kétszer farmerban kísértem ki a buszmegállóba, meg otthon néha kényelmesebb ruhában voltam, erre egyszer beszélgettünk ilyesmiről és mondta, hogy ja hát ő csak cicanadrágot meg farmert lát rajtam mindig.

És egyszer felvette videóra, hogy szexelünk, és csak utólag szólt mert - mint mondta - tudta, hogy amúgy nem egyeznék bele. Végül szakítottunk, főleg miattam, mert nekem már annyira nem volt kedvem az egészhez, hogy ő is megérezte, és akkor megbeszéltük, hogy befejezzük. Most pár napja megint elkezdett írogatni, de letiltottam. Ez tudom, nem szép dolog, de egyszerűen nem akarok vele semmit, beszélgetni sem vagy akármit. Egy rossz döntésnek tartom a kapcsolatot, amiben én is hülye voltam, de nem tudom. Szerintetek sem volt túl szerencsés a viselkedése, vagy én vagyok túl érzékeny? (Igazából csak kíváncsi vagyok, hogy más hogy látja, nem ettől függ, hogy mi lesz vele, mert abban már biztos vagyok, hogy semmi.)