A párom teljesen kiakadt, bocsánatot kellene kérnem tőle?

#7 Vonjam le a tanulságot? Mit ebben a tanulság? Sajnálom, hogy meghalt édesanyád, tényleg, de az emberek meghalnak. Mindenki meghal. Ettől miért kéne utálnom bármit is? Édesanyád még csak nem is karácsonykor halt meg, miért az a legfájóbb? Azért mert te nem tudod feldolgozni édesanyád halálát, nem a karácsony lesz a hibás és nem is azok az embereket, akik jól szeretnék érezni magukat.

Egyébként én sem a karácsonyra sem szülinapra nem szent ünnepként tekintek nem ez a lényeg. Az a lényeg, hogy jó zene, finom ételek, társaság, másik iránti figyelmesség. Erre koncentrál. Az hogy az embereket, folyamatosan elba**ák a stresszeléssel, kapkodással és másokkal, megint csak nem ezek az ünnepek tehetnek, hanem ti!

Szóval adva vagy egy csomó jó dologra lehetőség, ahelyett hogy élnénk vele, inkább gyűlöljük és vessük meg aki élni akar vele.

Én sajnálom ha valakinek rossz emléke fűződik a karácsonyhoz, de igenis neki kell feldolgoznia a történteket, nem pedig másnak is utálnia és elzárkóznia egy alapvetően jó dologtól. Persze akár az örökké valóságig lehet ezeket a rossz emlékeket, traumákat éltetni, ha szerintetek az a normális.

#11

Érzéketlen tuskó fafej vagy. Majd, ha te is elveszítesz valakit, akkor nem fogsz a halálról ilyen közönségesen beszélni.

Szégyen, ha f..ngod sincs, hogy mi a tanulság, ez téged minősít.

De olyan nehéz kedvezni annak, akit szeretek? Ha ő szeretne tűzijátékot a saját szülinapján, legyen az. Ha én nem ünneplem az enyémet, akkor meg az.

Csóri emberek, akiknek különcködés, ha valaki nem az előírt módon reagál valamire.

#12

Már halt meg több ember is az életemben, de attól, hogy önsajnálatba merítkezem, se nem hozom vissza, se nem lesz jobb a világ. Inkább élek tovább, ha már ő nekik nincs erre lehetőségük. Szánalmas vagy.

#15

Én vagyok szánalmas? Anyád, apád él még? Vagy ilyen sz..r családból jöttél, hogy egy halál se lenne képes megrendíteni téged, és úgy folytatnád tovább az életedet, mintha mi sem történt volna?

Érzelmi intelligenciád a béka se..gge alatt van.

Hány évesek vagytok, 6 meg 8?

Ha ennél idősebbek, akkor szánalom mindkettőtök viselkedése.

#11

"Én sajnálom ha valakinek rossz emléke fűződik a karácsonyhoz, de igenis neki kell feldolgoznia a történteket, nem pedig másnak is utálnia és elzárkóznia egy alapvetően jó dologtól. Persze akár az örökké valóságig lehet ezeket a rossz emlékeket, traumákat éltetni, ha szerintetek az a normális."

Ki írt arról, hogy másnak is utálnia kell, és el kell zárkóznia? Komolyan kérdezem.

Szó sincs a traumák éltetéséről. A legtöbb ember halottak napján kicsit magába száll, és emlékezik. Gyújt egy gyertyát a temetőben, vagy akár otthon azokért, akik nem lehetnek velünk.

Ez szerintem nem számít abnormális traumának, hanem teljesen természetes dolog, akkor is, ha az illető már feldolgozta a gyászt. Feldolgozni nem ugyanaz, mint felejteni.

Én pedig ugyanezt teszem, csak nekem egy pár héttel később, karácsonykor jön el ez az időszak. SOHA nem mondtam senkinek, hogy ne karácsonyozzon, vagy hogy zárkózzon el bármitől. Úgy gondolom, minden embernek jogában áll úgy megélni az ünnepeket, ahogy érzi.

Már mások is írták, ki finomabban, ki keményebben, szerintem is az a helyzet, hogy itt mindkettőtök felelős ezért, egyikőtöket sem kell félni. Hogy lehet ilyen látszólag kis dologból ekkora ügyet csinálni, fölöslegesen stresszelni, lealázni egymást?

A leírás alapján nekem az jön le, hogy a barátod férfi létére egy kis mimóza lélek, aki mindenen képes megsértődni, és ha úgy érzi, hogy a lelkébe gázolták, akkor elvonul egy sarokba kisírni magát. Nem akarom ezért elítélni, de mindenesetre kicsit furcsának gondolom az ilyen személyiséget. Az meg amit a saját születésnapja körül cirkuszt levágott, az a vicc kategória. Most komolyan elvárja, hogy szabadságot vegyél ki azért, mert akkor az ő születésnapja van? :) Ha nagy feneket akar az eseménynek keríteni neki, akkor érje be az előtte vagy utána következő hétvégével, mindenki más így csinálja, és nem sértődik meg, hogy nem is akkor van a születésnapja.

Viszont ha 5 éve együtt vagytok, akkor te is tudhattad volna, hogy milyen érzékeny a barátod. Ő jó szándékkal vett neked tortát, jó szándékkal szeretett volna újítani, erre te kiosztod, hogy miért nem olyat vett, amilyet szerettél volna kapni. Az nem derült ki, hogy ez milyen stílusban történt. De ha engem osztottak volna ki, kértek volna számon ilyenért, valószínűleg én se hagytam volna szó nélkül, de azért a barátod reakciója és beszólása nagyon erős. Maximum akkor tudnám valamilyen szinten megérteni, ha több rokon, barát előtt leosztod pl. a következő stílusban (plusz egy kis trágársággal megfűszerezve, de azt nem lehet ide leírni, mert szűri a GYK) : "Ezt mégis hogy képzelted, hogy ilyen tortát vettél, amikor elmondtam, hogy amolyat kell venned. Még ezt sem lehet rád bízni? Köszönöm, hogy elrontottad a születésnapom. stb, stb"