Férjem hangulatváltozásai olyan mint egy meredek hullámvasút, mi a megoldás?

Házasok vagyunk 3 éve. Most lesz a válásunk. én 28 éves vagyok, ő 48.

3 napja próbáltam nagyon-nagyon kedves lenni vele. Sikerült egy szexet kicsikarnom belőle, hátha lesz babám. Mert valamiért nincs még mindig, orvosok mindent rendben találtak sz évek alatt nálam. Szerintem az ultra egészségtelen, makacs életmódja miatt, mindegy...

Okè, szexeltünk 3 hónap után. Kérte, hogy aludjak a szobájába. Nagyon kedves volt, átölelt, az ujjaimkat egèsz éjjel össze fonta. Hozott étteremből ebédet és vacsorát. Ez ment 2 és fél napig.

Utána mintha kicserélték volna.

Menjek ki a szobából, mert stresszes a munka miatt, nem tud elvonatkoztatni, ne aludjak ott. Azóta folyamatosan idegbeteg, ma majdnem ki is pofozott csak úgy, mert őneki fáj a feje.

Folyton panaszkodik, gondolom így nevelték.

Válunk, mert beadtam. Sok mindennem fog változni, mert nem fogunk külön költözni, számomra lakás híján... Háztartásbeli vagyok, tehát anyagiak híján. Nem is a kapcsolat minősége miatt adtam be, hanem mett feleslegesnek érzem a papírt. Nem esetleges segélyekre szeretném apellálni az életemet.

Ha nem szólok hozzá, akkor kb 12 óra eltelik és vadul belém köt. Ha hozzászólok panaszkodik, de ha bármit tanácsolok, hogy ezen vagy azon változtasson, elhord engem mindennek.

Mikor megismerkedtünk, azt hiszem kb 4 hónapig szemlèlődő, csendes terepfelmérő életmódot folytatott mellettem. Majd miután otthonosan mozgott körülöttem, előjött ez az énje. Gyanítom, hogy előző kapcsolataiban is ilyesmi lehetett.

Szakemberről hallani sem akar, szerinte ő a tökéletes. Az, hogy ő 145 kg a 170 cm-éhez, az a környezete hibája és felelőssége, mert őkörülötte mindenki hülye elmondása szerint, és a stressz miatt lett a túlsúly.

Folyton dolgozik, a munkát hazahozza, éjjel végez, hajnalba megy dolgozni. Ha megemlítem, hogy ez sok az egészségének, a reakció:

"Akkor tegyél le havi 2-3 ezer eurót az asztalra, ja nem megy? Akkor dögölj meg, naplopó."

Nekem csak ő volt párom, nem szeretnék más férfival ismerkedn mielőtt bárki is tanácsolná.

Az egyértelmű számomra, hogy komplexusos, érzelmileg fejletlen, és ezt meg is erősítették a szülei alapos beleneveléssel. Ő már nem igazán változik. Magnéziumot se akar szedni, pedig az nyugtat. Csak a kóla, mekis burgerek..

Van valaki, akinek lenne ötlete, hogy egy örökké önsajnáltató, folyton betegeskedő embert hogy lehet elviselni?