Én vagyok anyagias, vagy havi 30 ezer tényleg nem sok?

Egyetemre járok, eddig dolgoztam mellette, de ott fel kellett mondanom (nem akartak kifizetni, bonyolult), és a párom kitalálta, ne menjek vissza rabszolgának, legyek otthon, lássam el a háztartást, kapok költőpénzt.

Jól keres, neki ez a fizetésének töredéke.

Eleinte tényleg jobb volt, hogy csak a sulira koncentrálhattam, de amikor dolgoztam, ennek a dupláját költhettem magamra, mert annyit kaptam.

Mondtam, visszamennék, de szerinte hülyeség, maximum akkor, ha irodában kapnék állást, mert kasszázni, takarítani az ő barátnője nem fog, lehetne bennem ennyi egyetemista létemre. Ezt még az önéletrajzomba se írhatom bele.

Hétfő-péntek suli, szombat vasárnap ne járjak mosogatni vagy takarítani, mert akkor mikor leszünk együtt.

Mikor felvetettem, akkor legyen havi 60, és nem hozom fel a dolgot, mert annyit munkával is megkerestem, mondta, hogy ha elmegyek dolgozni, akkor 30-at a háztartásba legyek szíves, 30 meg az enyém.

Válasszak, hogy jól tanulok 30-ért, vagy megszakadok 30-ért, és odaadom a felét. Dolgozhatok eleget ha végeztem, 2 év már csak.

Szerinte 30 bőven elég kell legyen ruhára, cipőre, sminkre egy hónapra, mert fodrászra, sportra kapok külön, a kaját meg a számlákat ő fizeti.

De én dolgozni szeretnék, nem látok semmi cikit abban, hogy egyetemista létemre padlót mossak, mi van akkor.

Szakmaira jelentkeztem, de egyik helyre sem engem választottak, így marad a keresgélés. Takarítani vagy mekibe nyilván mehetnék azonnal.