Ha párkapcsolatban közös megegyezés alapján az egyik fél otthon marad, jár költőpénz?

#10. Engem nem vág földhöz, ha feleolyan tiszta. Azt meg megjegyzem, hogy mindkettő végez házimunkát.

32/f

Nem biztos, hogy hasznos a válaszom, mivel én egészen más szemszögből nézem az ilyen helyzeteket. Nem tudom hány éves vagy pl. Egy állásinterjúra hiába viszel diplomát, ha kiderül, hogy Te az egyetem mellett nem csináltál semmit, nehezen fogsz munkát találni.

A következő kijelentésed nem tudom hova tenni. Mind a ketten dolgozunk, nem is keveset, mégis tiszta a lakás.

Az én esetemben:

- vagy normálisan kapnék pénzt arra, amire szükségem van (és amennyi belefér a családi kasszába), és én cserébe vinném a háztartást 100%-ban,

- vagy főzzön-mosson-takarítson magára a másik, én meg csak a saját dolgommal foglalkoznék.

Voltam otthon a közös gyerekeket nevelve GYES-en. (Önhibámon kívül nem kaptam GYED-et, mielőtt nekem estek, mert az utolsó munkahelyemen átcsesztek a bejelentéssel.) A kedves (azóta ex-)párom naponta kifillérezte nekem a 2 ezer forintot, abból kellett megoldanom a kaját egész napra. Két napra nem vásárolhattam, se 2010 Ft-ért, mert annyi már nem volt soha egyszerre. Nemhogy fodrász, vagy egy új cipő a régi lukas helyett, de szó szerint semmi nem volt, amit megvehettem volna magamnak, egy rohadt szelet csoki sem. De persze minden este meleg vacsora, meg tiszta lakás, meg fürdessem én a gyereket, mert ő fáradt, stb.

Addig tartott, míg vissza nem mentem dolgozni. Utána persze ugyanúgy enyém maradt a háztartás... így hát repült az úr, hogy öröm volt nézni. Mi szükségem valakire, akire semmiben nem számíthatok?

Azóta két lábbal állok a földön, és nem szívesen függenék senkitől, engem még egyszer ne alázzon meg senki.

#16 vagyok

Mondjuk furcsa, mert cigire biztos, hogy nem adnék, ne füstöljön már el a pénzemből havi 30-at a büdös semmire.

Mondjuk én össze se jönnék dohányossal, a közös kasszára is él ugyanez, ne égesse már el a pénzünket...

Senkinek nem jár semmi csak mert együtt van a párjával.

Én megmondom őszintén, hogy nem adnék. Egyedül magával cseszik ki ha otthon marad. Azzal, hogy nem dolgozik se karrierje, se normális anyagi helyzete nem lesz soha. Az meg baromi ciki, ha egy felnőtt embernek költőpénzt kell kéregetnie.

Persze, nyilván ha tanul vagy éppen gyereket vállalnak az tök más helyzet, alap dolog hogy ilyenkor a másik fél támogatja anyagilag ideiglenesen. De semmi értelmét nem látom annak, ha nem dolgozik valaki mert "minek, úgy is van pénz". Ha mondjuk nem működik a kapcsolat és szakítanak hova megy el 10 év kihagyással dolgozni? Én ugyan nő vagyok, de nem tudnám elképzelni, hogy otthon maradjak és ne legyen meg a saját pénzem a saját hülyeségeimre, és a párom pénzét kelljen szórni mindenre amikor egyébként megtehetném, hogy dolgozom.

Tudom, hogy a kérdésben közös megegyezés volt, de én már az alapötletet sem támogatom. Az meg nevetséges, hogy költőpénz kell, vagy bárkinek is "jár" valami alanyi jogon a párjától.

Szerintem a közös kassza a normális, különben nagyon megalázó. Házimunkát meg az végezzen többet, aki épp jobban ráér.

Nálunk hol férjem, hol én kerestem jobban, jöttek gyetekek, volt munkanélküliség, betegség is - elég tarthatatlan lett volna centizgetni, mikor kinek mire mennyi jár. Onnantól vagytok igaziból egy pár, ha 'én' helyett 'mi'-ben, egy testként tudtok gondolni az ilyen kérdésekre, és nincsenek vészhelyzeti kiskapuk (persze ez a nagyobb kockázat, de ha nem lépitek meg, az meg tuti zátony.)