Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak! Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ha valaki nem szereti önmagát de szerinte egy
párkapcsolat megoldja ezt, nem csalódhat? (bővebben lent)
Figyelt kérdés
Ha valaki nem szereti önmagát, utálja magát, nem tudja elfogadni sajátmagát, de párkapcsolatot keresve úgy gondolja, hogy majd minden megoldódik azzal, ha a másik szereti őt, ekkor nem fura, hogy olyat vár el mástól, amit önmagának nem ad meg? Boldogságot kívülről várja, aki ilyen alapokra épít párkapcsolatot, nem várható az, hogy a rózsaszín köd elmúlásával előjön ismét az önutálat?
Értem.Sajnálom,nem akartalak felzaklatni.Látod,ezért jobb,ha kerülöm a társas interakciókat.
Valamikor óvodás koromban kezdődhetett a dolog,nekem mára ez a természetes közegem,szóval miattam igazán ne érezd magad rosszul.
2019. jún. 15. 19:14
Hasznos számodra ez a válasz?
12/18 A kérdező kommentje:
Nagyon hasznos, hogy írtál. Át tudom érezni, miről van szó, sok lelki bántás ért gyerekkoromban (nekem is óvodában kezdődött utána folytatódott) és ezek napi szinten velem vannak. Alapból elgondolkodtatott a kérdés, mert találkoztam emberekkel, akik hasonló érzések miatt, nyomasztó gondolataik és a magány elől menekülve vágtak bele párkapcsolatba. Lehet nem kellett volna kiírnom a kérdést.
2019. jún. 16. 13:15
13/18 anonim válasza:
Szerintem,nem baj,hogy kiírtad a kérdést.A gond az,hogy önmagunk elől nem tudunk elfutni. Egy társ/barát/pszichológus talán támogathat,de megoldani nekünk kell(ene)a dolgot.
2019. jún. 16. 14:00
Hasznos számodra ez a válasz?
14/18 A kérdező kommentje:
A legrosszabb az, ha valaki a régi bántalmazások, traumák, leértékelő, megalázó bánásmód miatt nem tudja elhinni, hogy ő szerethető.
2019. jún. 16. 14:36
15/18 anonim válasza:
A 22-es csapdája.Ahhoz,hogy szeretni tudjam magam,segítség kellene,ahhoz,hogy segítséget kérjek,szeretni kellene magam.
Jobb napjaimon elgondolkodom,hogy felkeresek egy pszichológust,de túl sok idő telt már el.(38 vagyok)Ha sikerülne is megváltoznom,nem tudom bepótolni az elveszett éveket.Túl nagy a lemaradásom,minden téren.Ahhoz nem érzek magamban elég erőt,hogy a nulláról indulva felépítsem a tönkretett életemet.
Szóval,a maga groteszk módján jobb nekem így.Ha te fiatalabb/erősebb vagy,keress fel egy orvost.Csodát nem tud tenni,de irányt mutathat.
2019. jún. 16. 14:59
Hasznos számodra ez a válasz?
16/18 A kérdező kommentje:
Megértem az érzéseidet, én is 38 vagyok. Szerintem sose késő, másrészt an aki 40 éves kora után kezd életet, válik el és rájön hogy "az addigi élete semmit sem ért" - minden viszonyítás kérdése.
2019. jún. 16. 15:18
17/18 anonim válasza:
Talán igazad van.Megpróbálom lerakni a cigit,az úgyis szerves része az önpusztításomnak.Jobbulást!
2019. jún. 16. 15:55
Hasznos számodra ez a válasz?
18/18 anonim válasza:
Csakis ő csalódhat igazán nagyot. Fájdalmat okoz önmagának is, másnak is.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: