Hol vagytok 20-as, 30-as nők a társkereső oldalakról? Mi folyik ebben az országban?

9es, az értelmes nő jár bevásárolni, orvoshoz, rokonaihoz, nem egy darab emberi kapcsolata van, és nem csinál magából agorafóbiást, aki csak otthon ül. Akinek szabadideje van, kimozdul akár csak vásárolni, vagy ülni a padon a parkban, aki direkt nem, annak úgyis hamar vége lenne a kapcsolatának. Aki meg épp csak szingli, az a nem keres kapcsolatot kategória.

Nem is értem, ott vagy egyedül, lenne időd, de te inkább bezárod magad a lakásba direkt rendeléssel, minthogy elmennél enni, bevásárolni, főzni(ehhez kell bevásárlás), tanfolyamra, sportolni, sétálni, levegőzni, kiállításra, BÁRHOVA és azt hiszed, hogy az egyetlen lehetőséged az internet. És ezt tök rendben lévőnek tartod. Mondjuk ne rendelj mindent házhoz direkt, mert félsz egyedül lenni emberek közt, ha már terápiára kimozdulsz, van esélyed kapcsolatokat kialakítani közlekedés közben.

12, félek emberektől? Miért félnék? Amúgy mennyivel van előrébb a csaj, ha lemegy a helyi cba-ba vásárolni? 😄vagy attól, hogy egyedül sétál vagy eszik egyedül? Azért arra várni, hogy ki szólít le nem szerencsés. Mert a pasik többsége nem fog aki pedig igen most érted egy fiatalabb gyerek leszólít vagy részeges/drogos akkor jaj de jó offline találtam valakit?

orvosnál?? Járok, jàrok kezelésekre, de ott nők vannak, a plasztikaisebészre meg csak nem mozdulok amikor olyan konkurencia van, hogy hajaj, pedig kedves srác úgy látom kedvel o is de lattam exet, fényévekre vagyok attól, szóval koszi nem.

Vagy a haziorvosra gondoltal? Az orvossal ismerkedjek vagy, hogy jott ide az orvos?

A mai vilagban pedig az ido penz es nem fogok napi x orat allni bevasarlas miatt.

Nehez elfogadnod, hogy a mai elmagányososodott tarsadalomban ez ilyen, hogy onlien ismerkedunk inkabb?

20 percet töltöttem fent. Mindenkit pörgettem balra, annyira vállalhatatlan volt. Aki ránézésre megért annyit, hogy elolvassam a bemutatkozást, ahol ilyenek voltak:nincs jogsim, kocsim se lesz, nincs pénzem, úgyhogy ha ez neked szempont, nem egymást keressük, stb.

Vajon talál olyat, akinél 30-as, 40-esként nem szempont az egzisztencia? :D

Vicc..

Az életről lehozott, úgyhogy nem vagyok fent sehol, mert nem vágyom életképtelen, igénytelen, csóró, kapcsolatfüggő pasasokra, akik anyucit és cselédet keresnek, nyújtani viszont semmit nem tudnak, csak a “szeretetüket”.

Fent vagyok, de még 1-2 pofáraesés, és törlöm egy életre magam mindenhonnan.

Engem is lehozott az életről, nagyon durván (!) méltatlannak érzem az egészet. 30 körül vagyok, diplomás, eltartom magam, vannak céljaim, van anyagi hátterem, talpraesett vagyok, nem vagyok modell, de csúnya sem. Úgy érzem, mindenképpen nagyon alá kell adnom: külsőre és/vagy belsőre és egzisztenciálisan meg mindenképpen, ha ilyen oldalról akarok bárkit. A viselkedésről meg ne is beszéljünk, hagyjuk kategória...

Bombáznak egész álló nap a szia mizukkal, meg 5 percenként, hogy mit csinálok. Ha van végre egy ígéretesebbnek tűnő arc, az vagy találkozni nem akar (ergo barátnős vagy akármi), vagy besérül valami pitiáner dolgon (pl. múltkor azért köszönt el, mert nem írtam rá (én) délelőtt). Akikkel mégis randizom, azok 1. randin már azt várják, hogy köteleződjek el, csókolózzak 1., szexeljek 2. randin. Egy vadidegen emberrel, aki ki tudja, honnan jött.

Én már kezdek megbékélni, hogy ezt az életet egyedül kell leélnem, vagy még abban reménykedhetek, hogy esetleg élőben lesz valaki. (Az én munkámban nem tudok ismerkedni sajnos, nem olyan a melóm, amikor a hobbimat űzöm, még nem szólított meg a kutya se.)