Lányok, ha a veletek randizni vágyó fiú nem orvos, mérnök, főiskolai tanár, közgazdász, jogász, cégvezető vállalkozó, akkor felejtős a dolog a részetekről?

Én is cáfolnám a Kérdezőt. Nem sokára orvos leszek (ráadásul olyan, aki a hallgatókat is oktatni fogja) és még sincs barátnőm (pedig nem tartom magam "gnómnak"). Legutóbb egy szórakozóhelyen egy lány odajött hozzám, egész jól elvoltunk, míg végül kinyögte, hogy van barátja. Ennek természetesen kicsit utána kutattam (mert ha van hapsija, akkor minek ismerkedik más férfiakkal?!), és csodák csodájára tényleg volt hapsija, aki egy noname főiskolán végzett egy büfészakot, most pedig gyakorlatilag munkanélküli...

Tanulság?

Az nincs, csak annyi, hogy a lányok NEM "férfi szemmel logikus" szempontok szerint választanak. Ismerek testépítő srácot, sőt jó hírű karon HÖK-elnököt akik még 25 évesen is szüzek. És egyikük sem pszichopata vagy torzszülött! Vagyis se a pénz, se az ész, se az izomméret, se a státusz önmagában nem számít. Egyedül annyi, hogy adni kell a "laza, macsó csávót". Ez pedig nehezebben sikerül annak, aki komolyságot, teljesítményt követelő helyen tanul/dolgozik és ez integrálódott a személyiségébe, de annak is, aki kevesebbre tartja magát másoknál (mert szegényebbnek, csúnyábbnak, alulképzettnek stb. hiszi magát).

Akkor kik a nyerők a lányoknál? Azok, akik sz@rnak bele a világba, lesz@rják, hogy lassan 30 évesen se vitték semmire, amíg piára és fűre van pénz, és a lányokra is sz@rnak olyan értelemben, hogy nem görcsölnek, hogy jujj, de ciki ha elutasítják őket. Megnézheted, hogy még a legalja, drogos "életművész" se marad sose suna nélkül, mert mindig lesz egy naiv p*csa, aki "majd megváltoztatja"...